Több mint egy héttel dolgozunk többet évente, mint a kilencvenes évek elején, tanulmányi szabadságra szinte senki sem megy már, az elbocsátottak munkáját pedig a maradóknak kell elvégezniük – összegzi a Napi Gazdaság a Központi Statisztikai Hivatal munkaidőmérlegét. A felmérés szerint az elmúlt közel két évtizedben az egy foglalkoztatottra eső egész napos munkaidő-kiesés összességében folyamatosan csökkent.
Egy felnőtt normál esetben 255 napot dolgozik egy évben. Ebből a kilencvenes évek elején még 213 napot sem teljesítettünkk átlagosan, ám 2011-ben már közel 220 napot töltöttünk a munkában.
Lázasan dolgozó magyarok
A KSH által vizsgált munkavállalói körbe tartozók 2011-ben feleannyi napot sem hiányoztak betegség miatt, mint a kilencvenes évek elején, így tavalyelőtt az átlag alig haladta meg az évi 8 napot, aminek szűk felét tette ki a betegszabadság.
Fotó: Neményi Márton
A változás – mely a KSH szerint vélhetően a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet fegyelmező erejének köszönhető –, ahogy azt a társadalombiztosítási adatforrások is megerősítik, az elmúlt 3-4 évben volt különösen markáns.
Édes szabadság
Ugyanakkor az 50 fős vállalkozások dolgozói 2011-ben 1,3 nappal több időt, 27 napot töltöttek szabadságon, mint 1995-ben. Igaz, ez a KSH szerint aligha azért volt, mert több pénzük lett az embereknek a nyaralásra – inkább arról lehetett szó, hogy egyre magasabb az átlagéletkor a dolgozók közt demográfiai okokból, s az idősebbeknek több szabadság jár.
Hajcsár kisvállalkozók
A versenyszféra kis méretű (5-49 fős) vállalkozásainál alkalmazásban állók közel 6 nappal dolgoztak többet, mint az 50 fős és nagyobb vállalkozások (illetve 7,7 nappal, mint a költségvetési intézmények) dolgozói. Az eltérés közel kétharmada a betegség miatti hiányzásra jutott, de a kisvállalkozások dolgozói szabadságon is mintegy 1,5 nappal rövidebb időt töltöttek el – jegyzi meg a lap.
