A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, nem lesz elég az állami nyugdíja a tisztességes megélhetéshez idős korában. Ennek ellenére a bankszámlával rendelkezők 11 százaléka tervezi csak, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire – derül ki a legfrissebb OTP Öngondoskodási Indexből, amelyről a Pénzcentrum.hu Kovács Antalt, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét kérdezte.
A szakember hangsúlyozta, hogy a spórolás és a megtakarítás két külön fogalom. „Az ember spórolhat például a villanyszámlán, ha lekapcsolja a villanyt, a bevásárláson, ha akciós termékeket vesz.” Az ilyenkor megmaradó összeget érdemes valamilyen megtakarításba fektetni. Az Öngondoskodási Index nem a spórolást, hanem a megtakarítási hajlandóságot és aktivitást méri. „Akár havi pár ezer forinttal is sokat tehetünk azért, hogy könnyebben úrrá legyünk a váratlan helyzeteken. Havi 5-10 ezer forint félrerakásával például három év alatt akár 3 havi rezsi és egyéb kiadásokra elegendő tartalékot is összegyűjthetünk, 10 év alatt pedig 1,5-2 millió forintot is felhalmozhatunk”.
A mostani kutatásból jól látható, hogy a tavaly őszi mélypont után emelkedett azok aránya, akik a következő hónapra vagy a jövő évre pénzügyi tervet vagy számítást készítenek, és 43-ról 50%-ra nőtt azok aránya, akiknek van valamilyen banki vagy pénzpiaci megtakarításuk. Az csak a következő kutatásból derül ki, hogy trendfordulóról beszélhetünk-e az öngondoskodás állapotában, vagy a most mért változások csupán átmenetiek. A vezérigazgató-helyettes szerint az öngondoskodás gátja, hogy „ma az emberek fele nem képes a havi bevételéből félretenni”, de a válság pozitív mellékhatása, hogy egyre többen ismerik fel a saját felelősségüket a jövőjük anyagi biztonságával kapcsolatban. Ez az attitűd – ami a nyugati országokban régóta természetes – egyre többeket sarkall a tudatos megtakarítás elindítására.
Kovács Antal szerint az időskori nyugdíj az egyik legkézenfekvőbb jövőbeni pénzügyi kihívás. Ez a kérdés a legtöbb embert foglalkoztatja. Furcsa kettősség az, amire a felmérés is rámutat, hogy miközben az emberek kétharmada azt vallja, kizárólag az állam feladata a tisztességes öregkorról való gondoskodás, háromnegyedük szerint mégsem lesz elég az állami nyugdíj. A többség tisztában van vele, hogy saját feladata is az időskori anyagi biztonság megteremtése. A szakember jó hírnek tartja, hogy azok közül, akiknek még nincs ilyen célú megtakarítása, befektetése, minden ötödik ember tervezi, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.
Magyarországon az átlagjövedelem 70 százalékára lenne szükség a tisztességes nyugdíjas kori megélhetéshez. A megfelelő és a tényleges nyugdíj közötti különbözetet saját erőből kell megteremteni – derül ki az OECD felméréséből. A két összeg közötti különbség jelenleg is évente félmillió forint, ennyit kell aktív életünk alatt saját magunk számára félretennünk. A fiatalok és még aktív korúak még ennél is nagyobb összeggel számolhatnak, hiszen a demográfiai változások és nyugdíjrendszer jelenlegi formája miatt egyre kevésbé számíthatunk megfelelő nyugdíjra.
Mint korábban megírtuk, Magyarországon létezik kifejezetten nyugdíjas célra takarékoskodóknak egy banki termék, melyhez állami támogatás és kamatadó-mentesség is jár. Az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) hátránya, hogy 10 évig nem férhetünk hozzá a megtakarításhoz, vagyis a nyugdíjba vonulás előtt 10 évvel el kell kezdeni a megtakarítást. Az állami támogatás adókedvezmény formájában jár, évente maximum 100 ezer forint erejéig. A nyesz mellett lehetőség van Tartós Befektetési Számla kötésére is, amelynél kamatadó-kedvezményhez, majd mentességhez lehet jutni 3, illetve 5 év után.
