A német újság felidézte, hogy a görög gazdaság 2010 augusztusában recesszióba zuhant. A városok utcáin emberek tízezrei tiltakoztak a megszorítások ellen, amelyeket a kormány egy 110 milliárd eurós mentőcsomag fejében kényszerült meghozni. Dimitrisz Szpanodimosz, a Laiki Bank legfőbb kockázatmenedzsere mégis derűlátó volt. Augusztus 31-én, egy elemzőkkel folytatott telefonkonferencián azzal büszkélkedett, hogy bankja a vetélytársaknál gyorsabban terjeszkedik Görögországban, és fokozza tevékenységét a lakóingatlanokra nyújtott jelzáloghitelezés terén.
A Laiki romokban hever
Összeomlása és nagyobb társa, a Bank of Cyprus „majdnem csődje” a bankmenedzserek súlyos hibáinak következménye. Az „eredményhez” azonban európai bankfelügyeleti szervek is hozzájárultak: ezek még akkor is jó bizonyítványt állítottak ki a pénzintézetekről, amikor azok már súlyos bajban voltak – írta a Die Welt. 2010 végén, amikor francia és német bankok elfogadták, hogy a megrendült helyzetű államok hitelezői mentőcsomagok esetén kénytelenek lesznek veszteségeket elkönyvelni (azaz a hitelek egy részét leírni), a ciprusi bankok változatlanul bíztak görög állampapírjaik szilárdságában. A két nevezett pénzintézet 2010 decemberében 5,8 milliárd eurónyi görög államkötvénnyel rendelkezett. Ez egymilliárddal volt több, mint amit könyveik márciusi mérlege mutatott, és nagyjából egyharmadát tette ki a szigetország egyévi gazdasági teljesítményének. (Az angol Barclays Bank a fenti időszak alatt a felére csökkentette görög kötvényállományát.)
A stresszteszt sem jelzett
A két ciprusi bank 2010-ben, 2011-ben sikeresen kiállta az európai stressztesztet, ami bátorítást adott üzletpolitikájuk folytatásához. „A felügyelet olyan jelzést küldött nekik, hogy minden oké, csak így tovább”, nyugodtan terjeszkedjenek Görögországban – idézte fel a történteket Christine Johnson, az Old Mutual Global Investors kötvényalapjának igazgatója, az európai bankfelügyeletre célozva. Az eredmény drámai lett: a Laiki Bank és a Bank of Cyprus összesen 4,3 milliárd eurót veszített görög állampapírokon. Panikosz Dimitriadisz, a ciprusi nemzeti bank tavaly május óta hivatalban lévő kormányzója a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kormány „hónapokon át lélegeztetőgépre kapcsolva tartotta életben” a Laikit. Ez a bank évekkel ezelőtt több – ciprusi, görög és más országbeli – pénzintézet és befektetési cég fúziójával jött létre, székhelye Nicosia lett. Egy ideig jól ment a görögországi üzlet. Mind a Laiki, mind a Bank of Cyprus erős szálakkal kötődött a görög pénzügyi rendszerhez. Az utóbbi bank 2006. évi üzleti beszámolója „dinamikus görögországi terjeszkedéssel” dicsekszik, és új fiókok megnyitását helyezi kilátásba. 2009 végén, amikor kezdetét vette a görög dráma, mindkét pénzintézet vastagon benne volt a „darabban”.
A döntő hiba
2010-ben még mélyebbre süppedtek. Az év elején Görögország kiszorult a nemzetközi tőkepiacról. A kormány hónapokon át tétovázott, mielőtt új irányban kereste a menekülés útját. Ennek következtében fokozódott a nyomás más, válsággal küzdő államokra (Portugália, Írország, Spanyolország). A pénzpiacokon a befektetők visszariadtak azoktól a bankoktól, amelyek nagy tételben hiteleztek a fenti államoknak. 2010 júliusában az európai bankfelügyelet „stressztesztet” vezetett be a bankok számára, hogy felbecsülhesse, mi várna rájuk a gazdasági helyzet tovább romlása esetén. Ekkor azonban történt egy döntő jelentőségű hiba. A teszt modellezte ugyan a konjunktúra alakulásának hatását a bankok hitelportfóliójára, ám azzal a lehetőséggel nem számolt, hogy az államkötvények is okozhatnak veszteséget – írja a Die Welt. A két legnagyobb ciprusi bank (együttes tőketartalékuk 572 millió eurót tett ki) könnyedén kiállta a tesztet. Ezt látva a ciprusi jegybank elégedettségének adott hangot, mondván: az eredmény „megmutatta, hogy a hazai bankok képesek kiállni egy kedvezőtlen helyzet sokkhatását”.
Kódolva volt a krach
A hivatalos helyről kapott megnyugtatás nyomán a Laiki Bank 2010-ben 67 millió euró osztalékot fizetett ki készpénzben. A Bank of Cyprus 2010-ben 27 millió, 2011 júniusában további 47 millió osztalékot fizetett. E kifizetések forrása a bankok saját tőkéje volt, holott erre később roppant nagy szükség lett volna. Ráadásul mindkét bank további görög állampapírokat vásárolt nagy tételben. A 2011-ben elvégzett stresszteszteket is sikerrel teljesítette a két bank – persze ezek sem terjedtek ki az állampapírüzlet esetleges veszteségeire. Az eredmény kihirdetése után egy héttel jött létre az EU állam- és kormányfőinek egyezsége az Athénnak nyújtandó új pénzügyi mentőövről, amely már tartalmazta a görög államkötvények értékének részleges leírását. E perctől kezdve világos volt, hogy a bankoknak számolniuk kell egy ilyen jellegű veszteséggel. Ennek dacára a Laiki Bank 2011 augusztusában tovább akarta bővíteni szerepét a görögországi lakás- és jelzáloghitelek piacán. Három hónappal később jött a fordulat: az elnökség bejelentette, hogy eladja a görög kötvények egy részét. Elemzőknek Efthimosz Bulutasz, a Laiki elnöke úgy nyilatkozott, hogy egyes ügyfeleik „a negatív sajtókampány” miatt kivonták betéteiket, ő azonban bízik a helyzet mielőbbi stabilizálódásában. Egy héttel később lemondott – írta a Die Welt.