Megérdemelten kaptak kritikát a külföldi kormányoktól és az Európai Uniótól a magyarországi alkotmánymódosítások – írja Kopits György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának volt tagja a Wall Street Journal véleményrovatában. A közgazdász szerint különösen problémás az a módosítás, amely tulajdonképpen korlátlan hatalommal ruházza fel az Országgyűlést, mellyel felülírhatja az alkotmánybíróság döntéseit, visszamenőleges hatállyal is.
Fotó: MTI / Beliczay László
A korábbi Költségvetési Tanács elnöke szerint ezekkel a változtatásokkal és kétharmados parlamenti többségével Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányos többségi hatalmat tud gyakorolni.
Nincs fék és ellensúly
A Woodrow Wilson International Centerben kutatóként dolgozó Kopits szerint a nemzetközi közösség kevés figyelmet fordított az Orbán kormányzása alatt végigvitt gazdaságpolitikai centralizációra. Matolcsy György jegybankelnökké történt kinevezése annak a könyörtelen kampánynak a betetőzése, melynek keretében a kormány csökkenti a fékek és ellensúlyok erejét.
Emlékeztet arra, hogy nem a jegybank az egyetlen intézmény, amely a kormány szorosabb felügyelete alá került. A köztársasági elnöki pozíció, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal élén is mind hű fideszesek ülnek, minimális szakmai tudással. Ezeknek az intézményeknek a szakértői gárdáját megszüntették vagy megtizedelték. Szerinte Magyarország kísértetiesen emlékeztet Kádár János rezsimjére, ahol minden állami intézmény Patyomkin-szervezet volt, és nem mertek szembeszegülni a pártvezetés akaratával.
Gulyáspopulizmus
A közgazdász felidézi, hogy az alacsony költségvetési hiányt azonban úgy érte el a gazdaságpolitika, hogy magas és torzító adókat vetett ki a kormány, elsősorban külföldi bankokra és energiacégekre, emellett pedig államosították a magánnyugdíjpénztári vagyont is. A másik fontos fiskális cél, a nagylelkű szocális programok fenntartásának teljesítése érdekében arra kötelezte a külföldi energiaszolgáltatókat, hogy 10 százalékkal csökkentsék díjaikat. A “gulyás populizmus” egyre intenzívebbé válik, miután a kormánypártok növelni akarják népszerűségüket a jövő évi választásokhoz közeledve.
Kopits felteszi a kérdést: megállíthatja-e bármi a demokratikus és gazdasági erózió útján Magyarországot? A pénzpiacok eddig nem büntették az országot. Az ország magas kockázati prémiumot fizet a bóvli kategóriás kötvényei után, ugyanakkor nincsenek olyan nyersanyagtartalékai, mint Venezuelának vagy Argentínának.
A KT volt elnöke úgy véli, hogy az intézményi erózió sérti az EU szellemét, ezért elérkezett az ideje annak, hogy az európai hatóságok elgondolkozzanak a Magyarország elleni fellépésen a magyarok jólétének fenntartása érdekében, és azért, hogy más EU-tagok ne kövessék Orbán példáját. Ellenkező esetben az EU vezetése úgy fog feltűnni mint a destruktív trend engedélyezője.
Államcsőd lehet
Kopits még januárban azt mondta a Heti Válasznak: a kormánynak be kell ismernie, hogy „az eddig követett gazdaságpolitika kudarcot vallott. Manapság kegyetlen a világ az ilyen kísérletezgetésekhez. A kivételesnek gondolt magyar modell ugyanis hazárdjátékkal ér fel”.
Kopits úgy véli, Magyarország esetében reális az államcsőd veszélye, de az olasz Monti-, vagy a görög Papademosz-kabinethez hasonló magyar szakértői kormány felállítását nem tartja jó ötletnek.
A közgazdász szerint a kabinet nyolcévnyi hibás szocialista kormányzás után újabb másfél évet vesztegetett el, de Orbán Viktornak „megvan a képessége és a lehetősége, hogy változtasson, s meghozza a szakmailag ésszerű döntéseket. Ezt már bebizonyította az előző miniszterelnöksége alatt”.
