Sok mindenben hasonlóan látja az ország problémáit a kormánnyal Bajnai Gordon, az Együtt 2014 vezető alakja és a Haza és Haladás Közalapítvány alapítója, aki erről a GKI Gazdaságkutató Intézet mai konferenciáján beszélt. „A problémákat helyesen ismerte fel a kormány, de a legtöbb esetben rossz válaszokat adott rájuk” – fogalmazott a politikus-üzletember.
Különösen igaz ez szerinte a felsőoktatás átalakítására, ami szerinte kimondottan az ellenkező irányba ment, mint amire szükség lett volna. Európa nagy kérdése, hogy hány sebességes lesz az EU: kettő vagy még annál is több. Bajnai szerint egyértelműen látszik, hogy a válságban azok az országok voltak a nyerők, amelyek az elműlt években a globalizáció kihívásai elől a tudásgazdaságba tudtak menekülni. Eközben Magyarországon bevezették Európa legdrágább tandíjrendszerét – tette hozzá.
Rezsicsökkentés Együtt módra
Szintén valós problémának nevezte, hogy a rezsi költsége nagyon magas az átlagos és az átlag alatti jövedelműek számára. Ám szerinte egy hozzáértő kormány három módon is segíthett volna ezen: ha nem veri szét az ország iránti befektetői bizalmat, akkor az erősebb forint miatt eleve 10 százalékkal alacsonyabb lenne a rezsi költsége, s ha az igazságtalan egykulcsos adó helyett sávos adórendszer van, akkor a szegényebbeknek több a pénzük. Harmadrészt pedig az államnak szerinte finanszírozásszervezőként kell egy energiahatékonysági programban részt vennie.
Az Együtt 2014 és a PM által hétfőn prezentált program szerint a lakásállomány kétharmadát korszerűsíteni lehetne egy hétéves programban, amelyben az energiaszolgáltatók leírhatják az adójukból a korszerűsítési költségeket, 30 százalékkal csökkentve az energiaszükségletet, tízezer állást és beruházást teremtve, s ráadásként még a szén-dioxid-kibocsátás is csökkentve. A programra adott kormányzati reakcióról itt olvashat. „Ez szakszerű, valódi válasz, ahol a polgárnak nem attól függ a rezsije, hogy a miniszterelnök aznap éppen kivel csap össze” – fogalmazott.
A különadókat megtartaná
Egyetértett azzal is, hogy a kormány igyekszik az inaktivitásból munkára buzdítani az embereket. „A munkára ösztönzés és a különadó nem új találmány: ésszerű mértékben mindkettő orvosság, de ha túl sok van belőle, akkor méreg” – tette hozzá. Így például szerinte lehet átmenetileg nagyobb teherviselést kérni a bankoktól, de a mértékkel túllőtt a kormány a célon. „A dilettáns gazdaságpolitika ezzel tönkretette a magyar kisvállalatok esélyét a hitelhez jutásra, mert ugye a multik másutt is kapnak hitelt, de ők nem” – jegyezte meg.
Szerinte a jól teljesítő, modernizálódásra képes szektorok agyonadóztatásával a kormány levágta az aranytojást tojó tyúkot, pedig egy jó kormánynak arra kell ügyelnie, hogy ez minél többet fialjon. „Az nem jó, ha valaki mindig kiveszi a tyúk alól a tojást” – jegyezte meg.
Ennek a politikának szerinte az a vége, hogy mindig van egy újabb megszorítás, egy újabb kiigazítás, ami egyre mélyebbre viszi az ország növekedését. „A különadók most már beágyazódtak a gazdaságba, nem lehet őket egyik napról a másikra kivezetni” – mondta. Ám szerinte kötni kell a megadóztatott szegmensek cégeivel egy növekedési és beruházási paktumot, amelyben a kormány fokozatosan az európai átlag szintjére viszi le az adók mértékét, ha a cégek megfelelő mértékben beruháznak.
A támogatott piac lehetne félúton
Bajnai úgy látja, a jelenlegi kormány sok embert kimozdított a semmittevésből a közmunkaprogramokkal, ám ez nem egy új találmány: már a két legutóbbi szocialista kormány idején is 120 milliárd forintot fordított évente az állam 80-90 ezer ember foglalkoztatására. Csak éppen akkor minimálbért fizetett ezért az állam teljes állásban dolgozó embereknek, míg ma csak félállásban lehet így dolgozni, feleannyi pénzért, és már nem lehet megélni belőle. „Az igazi kérdés az, miként lehet ezeket az embereket az átmeneti állami foglalkoztatásból a versenyszférába terelni” – tette hozzá.
Szerinte erre az a megoldás, hogy létre kell hozni a közmunka és piac között egy államilag támogatott piacot, ahol piacképes termékeket kínáló cégekhez léphetnek be állami támogatással, mint az általuk tervezett energiahatékonysági program keretében. Hasonló programot lehetne indítani az agrárszektorban is – tette hozzá. Az állam feladata ilyen programok esetében szerinte az, hogy közbelépjen, megszervezze a szektornak a finanszírozást, esetleg lemondjon némi adóbevételről.
Ami a munkanélkülieket illeti, szerinte nagy hiba, hogy három hónapra csökkentette a munkanélküli járadékot a kormány, mivel így csak a munknélküliek tizedével tud kapcsolatot tartani a munkaügyi szolgálat. Szerinte személyre szóló programokra lenne szükség egy radikálisan átalakított szervezetben.
Sárga lapot osztana
A gazdasági élet szereplőinek bizalmát azzal szeretné megnyerni, hogy a munkaadókkal és a munkavállalókkal közösen 6 éves tervben állapodik meg, s adóalkotmányt vezet be. „2011-ben minden második héten változott valamilyen adószabály. Így nem lehet tervezni és beruházni” – indokolta. A kormányok adójogi szabályozásának hektikusságát jogi garanciákkal szelidítené meg az adóalkotmányban. „A hatóságok sokszor pénzbehajtóként működnek Magyarországon – tette hozzá – kiszállnak és keresnek valamit, amit megbírságolhatnak.” Szerinte ezért be kellene vezetni a sárga lap fogalmát – vagyis ha hiányosságot talál egy hatóság, akkor a cégnek ki kell javítania, s csak akkor kap bírságot, ha nem teszi ezt meg.
Tégy magadért
Kiemelte, hogy az államnak is változnia kell. „Az állam fókuszába a törekvő magyarokat kell állítani. Sok millió törekvő magyar energiáiból állhatna össze egy gyarapodó ország.”
Szerinte a vállalkozókkal szemben liberálisnak kell lennie az államnak, és minél inkább békén hagyni őket, hiszen ők maguktól is törekvők és sikeresek. A középosztálynak kellene minél szélesebbnek lennie, amely állhatna a tanárokból, akik a 160 ezres fizetésüket 180 ezresre szeretnék növelni azzal, hogy különórákat vállalnak, a nyugdíjasokból, akik még szeretnének dolgozni, a polgárokból akik azt szeretnék, hogy a gyerekeik többre vigyék, mint ők. Szerinte ezzel a középosztállyal szemben a jó kormánynak konzervatívnak kell lennie, s óvni ezt a réteget a lecsúszástól, illetve felfelé ösztökélni. A legszegényebb rétegekben is van törekvő magyar, például a roma kislány, aki középiskolába szeretne menni vagy a munknélküli szülők, akik gyermekeik iskoláztatásáért küzdenek. Velük szemben az államnak szociáldemokratának kell lennie, s biztosítani számukra a napi megélhetést és segíteni, hogy felzárkózhassanak – tette hozzá.
Inkompetens a gazdaságpolitika
A Haza és Haladás számításai alapján úgy véli, ha maradnak a jelenlegi gazdaságpolitikai elképzelések, akkor Magyarország az elkövetkezendő években stagnálni fog 0-0,5 százalékos növekedéssel. Ha azonban sikerül visszaépíteni a külföldi befektetők, a cégek és a tehetséges emberek bizalmát az ország iránt, akkor 2-3 százalékkal növekedhetne pár éven belül a gazdaság. „A kormány az elmúlt három évben tévúton járt, a mostani gazdaságpolitika súlyos kudarc” – fogalmazott. (Erről szól a konferencián majdnem minden közgazdász előadása.)
„Magyarország jelenlegi gazdálkodására semmilyen közgazdasági gondolkozás nem jellemző. Van benne rendszer, de nincs benne közgazdaságtani logika” – véli. Megbukott az adósság elleni harc, hisz hiába vett el majdnem 3 ezer milliárd forintnyi nyugdíjvagyont a kormány, mégis 80 százalék feletti az államadósság és nettó értékben rekordon van. Az ország versenyképességének romlása és a forint gyengülése ugyanilyen kudarc. A versenyszféra foglalkoztatási mutatói a 2010 eleji szinten vannak, s 630 ezer munkanélküli van.
A szakmaiatlan lépések miatt a Haza és Haladás számításai szerint 11-12 százalékos munkanélküliség várható, s jövőre is körülbelül 300 milliárd forintos költségvetési kiigazításokra lesz szükség a 3 százalékos deficitcél elérésére. Ez körülbelül egy 5 százalékos áfaemelésnek megfelelő összeg, bár nyilván nem ebben a formában jelenik majd meg – tette hozzá Bajnai, aki szerint a kormány szereti mással beszedetni az adót, majd annak egy töredékét visszajuttatni a néphez.
Foglyul ejtett állam
Úgy véli a gazdaságpolitikát ma három tényező határozza meg: a szakmai hozzá nem értés, amelyen lehetne segíteni, s van is erre törekvés a kormányban. Ám nehezebb segíteni a másik két tényezőn: a hatalmi és a zsákmányszerzési logika összefonódásán. A hatalomból a kormány pénzt csinál, a pénzből pedig aztán még több hatalmat, amiből még több pénze lesz a hozzá kapcsolódó érdekköröknek – magyarázta. „A magánérdek és a közhatalom teljesen összekeveredett, (…) a foglyul ejtett állam pedig lényegi döntésekben a magánérdekek kiszolgálójává vált” – fogalmazott.
