Az elemzők többsége szerint 25 bázisponttal, a történelmi mélypontot jelentő 5,00 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A Reuters által megkérdezett 22 elemző közül 20 számít arra, hogy az új összetételű testület negyed százalékpontos kamatcsökkentés mellett dönt. Az MNB monetáris döntéshozó testülete ezzel immár a nyolcadik egymást követő alkalommal csökkentené az irányadó kamatot a Matolcsy György elnök kinevezését követő első kamatdöntő ülésen.
A monetáris kondíciók további lazítására sarkallhatja a tanácsot, hogy februárban a jegybanki inflációs célnak megfelelő szintre, 2,8 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan a gyenge gazdasági kilátások, a potenciális növekedési ütemtől elmaradó növekedés és a pangó belső kereslet dezinflációs hatása is a kamatcsökkentés irányába mutat.
A kamatcsökkentés ellen szólhat ugyanakkor, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a forint 4 százalékkal gyengült, az euró árfolyama 306 forint közelébe emelkedett. Piaci szereplők nem látják, hogy az új jegybanki vezetés miként kívánja – célkitűzéseinek megfelelően – fellendíteni a vállalati hitelezést, illetve miként segítene a bajbajutott devizahiteleseken. Bizonytalanságot keltenek emellett a piacon az MNB-ben történt intézményi változások is.
“A MNB új összetételű monetáris tanácsának első kamatdöntése várhatóan hozza a papírformát, és folytatódik a kamatcsökkentés. Az egyre gyengébb forint miatt azonban nem várjuk, hogy a korábbi 25 bázispontos csökkentésnél nagyobb mértékű vágásról döntenének” – közölte Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Matolcsy némaságáról
Az MNB ma 14 órakor közli kamatdöntését, és az új tájékoztatási menetrend szerint is 15 órakor teszi közzé a monetáris tanács közleményét. Matolcsy György szakít azzal a gyakorlattal, hogy a jegybank elnöke válaszol az újságírók kérdésére a kamatdöntő ülések után. Ez újra felveti a monetáris politika jövőbeli átláthatóságával kapcsolatos aggodalmakat.
Fotó: Neményi Márton
A Wall Street Journal (WSJ) szerint a lépés, mellyel a jegybank csökkenti a kamatdöntéseket követő kommunikációt, kérdéseket vet fel transzparenciáját illetően. A befektetők eddig értékelték a döntéshozatallal kapcsolatos rendszeres és releváns információk bemutatását, mivel az hitelességet, következetességet és kiszámíthatóságot jelentett – írja az amerikai lap alapján a Portfolio.hu.
Ha a kamatdöntések úgy érkeznek, mint derült égből a villámcsapás, és a jövőben ez várható, akkor az arra utal, hogy a jegybanki transzparencia csökkent – mondta a WSJ-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel Intézet kutatója. Elemzők és befektetők eddig is úgy gondolták, hogy a jegybanki vezetőváltás és az esetleges monetáris politikai irányváltás okozta bizonytalanság áll a forint eddigi látványos gyengélkedése mögött.
Jelentős változások mennek végbe az MNB-ben és adódik a kérdés: lesz ennek hatása arra, hogy az intézmény professzionális szinten el tudja látni feladatát? – teszi fel a kérdést Timothy Ash, a Standard Bank londoni közgazdásza. Az az alapvető probléma, hogy a jegybank nem kommunikál aktívan és nyilvánosan, hanem csak véletlen módon kerülnek nyilvánosságra az információk – fogalmazott a lapnak Pápa Levente, az OTP Elemzési Központ szakértője. A jegybanktörvény 1991-es elfogadása óta nem volt példa a jegybanki vezetés ilyen gyors lecserélésére – mutatott rá az elmúlt hetek különösségére Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, aki szerint már épp ez a helyzet is egyértelművé tenné a jegybanki kommunikáció fontosságát.
Balog Ádám MNB-alelnök hétfőn a parlamentben utasította vissza az ellenzék kritikáját. Hangsúlyozta: nagyon káros, ha hamis, torz hírek jelennek meg a Magyar Nemzeti Bank új vezetéséről. Elismerte ugyanakkor, hogy a vezetőváltás okozhatott némi bizonytalanságot a piaci szereplők körében, de ezt inkább kommunikációs jellegűnek tartja.
Drasztikus forintgyengülés
Közben a Bloomberg hírügynökség piaci szereplők véleményét foglalta össze arról az elképzelésről, hogy a magyar jegybank aktívabban jelenhet meg az állampapírok másodpiacán. Erre Varga Mihály tett utalást a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Samu János, a Concorde elemzője ezzel kapcsolatban közölte, jelenleg zökkenőmentesen működik a magyar állampapírok piaca. Ha a jegybank kötvényvásárlásba kezdene a másodlagos piacon, akkor azt a befektetők monetáris finanszírozásnak (az állam finanszírozásának) értékelnék, ami a lehető legrosszabb üzenet a piacok felé és megágyazna egy drasztikus forintgyengülésnek – tette hozzá.
A jegybank esetleges állampapír-vásárlása kockázatos a forint szempontjából, hiszen megnövekszik a forintlikviditás, amelyet nem biztos, hogy később sterilizál az MNB – magyarázta Koon Chow, a Barclays londoni feltörekvő piaci stratégája. Hozzátette: a kötvényhozamok a politika akaratát fogják tükrözni nem pedig a kötvények fair értékét, melynek következtében állampapír-eladásba kezdhetnek a külföldi befektetők – írja a Portfolio.hu.
Az XTB brókercég piaci elemzője szerint a forintra a ciprusi hírek mellett leginkább a Magyar Nemzeti Bank keddi döntésével és a magyar monetáris politikával kapcsolatos hírek hatottak az elmúlt napokban. Balogh Balázs úgy vélte: 25 bázispontos vágásnál a forint picit tovább erősödhet, de várhatóan még mindig 300 forint fölött lesz az euróval szembeni jegyzés. „Ha azonban az új jegybanki vezetés 50 bázispontos kamatcsökkentésről dönt, vagy a nem konvencionális eszközök terítékre kerülnek, akkor akár markánsabb forintgyengülés is jöhet” – tette hozzá.
Szerinte egy ilyen forgatókönyv esetén még a 313-315 forintos euróárfolyam sem elképzelhetetlen, de ennek egyelőre kicsi a valószínűsége. Hosszabb távon sem fest túl jól a forint grafikonja. A piaci elemző szerint egyelőre nem tesz jót az árfolyamnak, hogy csak a kormány kommunikációjában érzékelhető a hazai deviza iránti aggodalom. A jegybank egyelőre nem szólalt meg az ügyben. Ha ez nem változik, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy nyáron is maradhat a 300 forint fölött az euró.
