Aki arra számított, hogy Matolcsy György a jegybankelnöki megbízásával valami kicsikét legalább változtat a mondókáján, csalódhatott a mai bizottsági meghallgatásán. Ezen ugyanis elsősorban arról beszélt, hogy „a 2010 közepétől zajló sikeres pénzügyi konszolidáció” révén oly mértékben csökkent az állam és a lakosság adóssága, hogy a jegybanknak már nem az állam pénzügyi konszolidációja lesz a feladata, hanem az, hogy az árstabilitás megőrzése mellett a növekedés és a foglalkoztatás bővülését elősegítse.
Fotók: Neményi Márton
„Nem vagyok az elzárkózó jegybank híve, a nyílt, nyitott, együttműködésre kész jegybank híve vagyok” – fejtette ki filozófiáját. Mint kiderült, ez utóbbi pozitív jelzőket elsősorban arra érti, hogy a jegybank a kormány szövetségese legyen. „Magyarország jegybankja jobban teljesithet” – visszhangozta az aktuális kormányzati szlogent. Ám hangsúlyozta: ő az infláció ellensége, s a konzervatív, felelős monetáris politika barátja a „devizahitelek felhalmozódását engedő liberális jegybanki politika helyett.
Beszédes elnök lesz
Mint mondta, a jegybank új vezetése mindig és mindenben a hatályos jegybanktörvényhez alkalmazkodik majd, amely világosan rendelkezik arról, hogy mit lehet és mit nem. „A jegybank feladata az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás és a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása” – mondta.
A volt nemzetgazdasági miniszter láthatóan tisztában van azzal, hogy a jegybankelnök egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett verbális intervenció, amikor a monetáris politikus csupán a gazdaságról szóló állításaival vagy a jövőre vonatkozó elgondolásával kapcsolatban szól, s ezzel irányítja a befektetők viselkedését. „Egy jegybankelnök számára ritkán adódik lehetőség, hogy személyes gondolatairól beszéljen. Ezt sem kinevezése előtt, sem utána nem tanácsos megtennie” – fogalmazott. Majd a következő mondatával épp ezt vezette fel: „De kérem, engedjék meg, hogy néhány olyan dolgot elmondjak, amiről nem szoktunk beszélni, a személyes filozófiámról beszéljek.”
Ők Matolcsy ellenségei
Matolcsy nézetei szerint a korábbi jegybankok voltak a felelősek a devizahitel-állomány felhalmozódásáért. „Nemcsak a kormányról van szó, az önkormányzatok, a lakosság és a vállalatok is devizában adósodtak el” – mondta. „Én a devizahitel ellen vagyok. Ellene vagyok közgazdászként, családapaként és magyarként is.” Mint mondta, mindent meg fog tenni a következő hat évben azért, hogy semmiképp ne következhessen be még egyszer az erkölcsi, politikai és gazdaságpolitikai hiba: a devizaadósság felhalmozódása.
„Az inflációnak is az ellensége vagyok” – folytatta. Míg régen a király kincstára higította az emberek aranyát, ma az infláció veszi el az emberek pénzét. Úgy véli: ha az euróövezeti szabályok által is előírt 3 százalék fölé megy a drágulás, az azt is megnehezíti, hogy a kormány és a jegybank összehangolja a tevékenységét.
Az eszközökről beszélt
Brit, litván és lengyel jegybanki tapasztalatokat akar hasznosítani Matolcsy – derült ki a bizottsági meghallgatása során feltett képviselői kérdésekre adott válaszaiból. „Amennyiben találunk olyan eszközöket – és lehet, hogy találunk – akkor a jegybanktörvény mozgásterén belül ezek közül használhat fel néhányat bölcsen a monetáris tanács” – fogalmazott. Úgy véli, a jegybanknak sok eszköze lett volna arra is, hogy a devizában történő eladósodást megállítsa, ahogy az osztrák és a lengyel jegybank is megtalálta ennek a módját. „A devizahiteleket sokan szerették, amíg nem derült ki, hogy ezek mennyire kockázatosak. Erre a jegybanknak kötelessége lett volna felhívni a figyelmet.
Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy nincs offshore érdekeltsége.
Tapasztalati kérdés
A meghallgatás alatt egyébként a kérdezők kétségbe vonták azt is, hogy Balog Ádámnak megvan-e a törvényben előírt pénzügyi tapasztalata ahhoz, hogy jegybankalelnök legyen. A gazdasági bizottságot vezető Rogán Antal szerint ez nem kérdés, minden szempontból megfelel. Elegendő tapasztalat az, hogy egy pénzügyi, gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozó minisztériumban volt adóügyi államtitkár, s pénzügyi tanácsadó éveken keresztül – hangsúlyozta.
Matolcsy a kormányzati múltját firtató kérdésekre azt válaszolta, szerinte nem feltétlenül válik a hátrányára a monetáris politika gyakorlására a kormányzati múlt, s hogy erre az Európai Unió más tagállamaiban és központi szervezeteiben is számos példát látni. „Amíg a jegybank vezetése a törvényi felhatalmazásán belül marad, függetlennek kell tekinteni” – mondta.
Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága végül 18 támogató, 7 elutasító és 1 tartózkodó szavazat mellett támogatta Matolcsy György jegybankelnöki, és Balog Ádám alelnöki kinevezését.
Áder János köztársasági elnök nevezheti ki a Magyar Nemzeti Bank új elnökét. Matolcsy György kinevezése esetén az államfőnek tesz esküt.