A nemzetgazdasági miniszter szokásos Heti Válasz-írásában a viking konzervatív modellt állítja párhuzamba a magyar modellel. A skandináv államok – mint írja – az elmúlt húsz évben csendben szakítottak a hagyományos jóléti társadalmi felépítéssel. A kilencvenes években kialakult rendszer kisebb állami újraelosztással alacsonyabb adókkal, kisebb államadóssággal és költségvetési deficittel működik, de figyel a versenyképességre, az erős társadalmi tőkére, a gyors mobilitásra, a nők teljes foglalkoztatására, a magas színvonalú oktatásra és az innovációkra. Mindezt az északi államok a jóléti állam reformjával érték el – írja Matlocsy György.
Úgy véli, mindez Magyarország számára is sok tanulsággal szolgál. 2010-től indult az ország megújítása, de közel három év után már látszik: az ország teljes megújítása egy politikai ciklus alatt nem lehetséges. Emlékeztet, hogy sokkal gyorsabb a magyar átalakítás, mint a skandináv volt, de „a tartósan magas gazdasági növekedés, a termelékenység emelkedése, az innovációra épülő versenyképesség erősödése, a teljes foglalkoztatottság, a kis magyar cégek globális résekben való nagyra növekedése azonban az államháztartás konszolidációjánál lassúbb folyamat”. A miniszter szerint ez utóbbi az alap, ezért kell a reformokat folytatni.
Matolcsy szerint a magyar modell sokban hasonlít a skandinávra, de jobban épít a nemzeti érdekek érvényesítésére. „Az egy nemzeti konzervatív modell, de sikere szintén a gazdaság sikerén múlik.”
