A KSH gyorsbecslése szerint a GDP tavaly a negyedik negyedévben 2,7 százalékkal csökkent éves bázison, a tizenkét havi infláció pedig januárban 3,7 százalékra lassult a decemberi 5 százalékról.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni szakelemzők 1,8-2,8 százalék közötti prognózisokat adtak a GDP-visszaesés mértékére, inflációs előrejelzéseik sávja januárra 3,8-4,1 százalék volt.
A 4cast nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szakértői a csütörtöki adatsort kommentálva elképzelhetőnek nevezték, hogy az új inflációs és GDP-adatok láttán a piac az eddig vártnál is nagyobb MNB-kamatcsökkentés árazásába kezd.
A ház elemzői szerint a két számsor valószínűleg önmagában elegendő lesz a monetáris enyhítési ciklus folytatásához, és ha a piaci kondíciók engedik, az MNB-alapkamat az 5 százalékos szint alá is csökkenhet.
A monetáris tanács január 29-én már egymást követő hatodik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, amely most 5,5 százalék.
Ismét a monetáris tanács négy külső tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, kamatdöntő ülésén – derült ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.
A kamat 5,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke, Simor András és két alelnöke, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 5,50 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György.
