A jelenlegi kormány Bajnai Gordon szerint az „utánam az özönvíz” stratégiáját követte. A „hozzá nem értésből, rosszabbodó körülményekből, gazdaságpolitikai hibákból összeadódó” problémák kijavítását a bizalom helyreállításával kellene kezdeni. Ezután következhetne a beruházásvezérelt növekedés beindítása, majd a foglalkoztatáspolitika reformja.
Elveszett lehetőségek
„Ha valaki időben és térben távolról ránéz Magyarországra, a lehetőségek országát látja. Van jól képzett munkaerő, amelynek ára nemzetközi összehasonlításban versenyképes. Van modern ipar, fejlett agrárszektor, nagy bővülési lehetőségekkel kecsegtető szolgáltatószektor, s egy jó pozíció a logisztikában. Van jól fejlett infrastruktúra, beleértve a bankrendszert. Rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé, hogy önálló devizánk van. Közelről nézve azonban ez az elvesztegetett lehetőségek országa” – vezette fel mondanivalóját a volt kormányfő.
Fotók: MTI / Koszticsák Szilárd
A Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója szerint a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája a tartós stagnáláshoz vezet, sőt, az európai növekedéstől való leszakadáshoz. „Magyarország a későn érkezők problémájával küzd” – fogalmazott. A Nyugathoz szeretne felzárkózni, miközben azoknak az országoknak is egy része válságban van. „Az újonnan csatlakozott közép-kelet-európai országoknak megadatott a lehetőség, hogy válasszanak: Európa centrumába kapaszkodnak, amelyek azért kerülik el a válságot, mert jó korán a tudásgazdaságba menekültek, vagy pedig az olcsó munkaerővel, tömegtermékekkel versenybe szálló országokhoz csatlakoznak. Úgy tűnik, nem ugyanúgy döntöttek” – mondta.
Adóalkotmányt akar
Bajnai Gordon jövő héten prezentálja gazdaságpolitikai programjának első „vitairatát”. A beruházásvezérelt növekedést megalapozó bizalomért szerinte Magyarországnak a múlt hibái miatt többet kell majd letennie az asztalra, mint más országoknak. Ennek részeként egy „adóalkotmányt” emlegetett, amely nem az adó mértékét vagy az adóztatás módját szabályozná, hanem az adóváltoztatáshoz szükséges kötelező konzultációs lépéseket és a maximális adóteher változását egy adott időszakra. Ez növelhetné szerinte az állam megbízhatóságát a vállalatok és polgárok szemében.
Eldobná az egykulcsost
A volt kormányfő az adórendszerrel kapcsolatban elmondta azt is: igazságtalannak tartja az egykulcsos adórendszert, amely éppen a legkevesebbet keresők és legrosszabb elhelyezkedési eséllyel rendelkezők munkájának terheit növelte és jövedelmét rontotta. „Szükség lenne egy, a növekedést nem akadályozó, a szolidaritást és az alacsony bérköltséget nem rontó progresszív adózásra” – fogalmazott.
Intézményi reformot szeretne
Szerinte a foglalkoztatáspolitika nagy kihívással néz szembe: máig isszuk a kilencvenes években elkövetett szakpolitikai hibák levét, egyebek között azzal, hogy sok az alacsony képzettségű, tartósan munkanélküli ember. Ezen úgy lehet változtatni, ha változik a foglalkoztatáspolitika intézményrendszere, s egy olyan rendszer jön létre, amely a tartós munkanélküliségből az oktatásba, onnan a védett gazdaságba, onnan pedig a versenyszférába kísérné az embereket.
Tilt, tart, támogat
Mint mondta, készülő tervében az intézkedéseket három kategóriába sorolja: az el kell kezdeni, az abba kell hagyni és a meg kell tartani kategóriákba. Az utóbbiba helyezte például az önkormányzati rendszer átalakítását, amely a 3200 önkormányzatból 200 önálló egységet alakított ki. „Ezekben az egységekben azonban jelenjen meg jobban a helyi érdekek” – tette hozzá némileg ellentmondásosan. Ide sorolta a kormányablakokat is, amelyeken keresztül több hivatal szolgáltatásaihoz is hozzáférnek a polgárok. (Az el kell kezdeni kategóriára példaként az adóalkotmányt, az abba kell hagyni kategóriára az egykulcsos adót hozta példaként.)
Új oktatási reform
Programjából említette azt is, hogy nagyon direkt gazdasági célnak tartja az oktatást. „Nincs magyar siker, tartós gazdasági növekedés, ha az oktatást nem teszi rendbe az ország. Ez nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdés” – mondta. Szerinte ez egy új oktatási reformot igényel, s forrásbővítést is.
A nyugdíjunkból van meg a hiány
Bajnai a jelenlegi kormány értékelésekor azt mondta: a költségvetési hiány csak úgy tud 3 százalék alatt maradni, hogy a kormány évi 360 milliárd forintot „spórol” azon, hogy nem kell a magánnyugdíjpénztári befizetéseket kiegészítenie. Valójában ez ad a kormánynak gazdálkodási mozgásteret, nem is annyira a nyugdíjmegtakarítás egyszeri államosítása. „Ez másfél havi nyugdíjnak megfelelő összeg. De miből fogják a mai fiatalok nyugdíját finanszírozni? Az én generációmnak és az utánam jövőknek csak 10 havi nyugdíja látszik biztosítottnak” – tette hozzá.
A jelentős befektetési házak elemzői szintén úgy vélték, hogy Magyarország – reformok nélkül – felborulna a választási évre várt világgazdasági hullámzásban.
A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett konferencia többi előadásáról itt olvashat.
