A kormánynak három dologra kellene ügyelnie: a költségvetés szerkezetére, kerülnie kellene a bizonytalanságot és javítania kellene a pénzügyi közvetítői rendszer helyzetét – vázolta Irina Ivaschenko. Az IMF magyar delegációjának vezetője a Hungarian Business Leaders Fórum mai konferenciáján válaszolt arra, miként indíthatná be a kormány a növekedést. „Nincs könnyen végrehajtható recept a növekedésre, minden mindennel összefügg” – tette hozzá.
Az IMF nem látja ma annyira kockázatosnak azt, hogy az államháztartás esetleg nem jut elég pénzhez a pénzpiacokon, ám a világgazdaság helyzetét még mindig nem tartja elég stabilnak, s ez nagyon drágává tehet bármilyen gazdaságpolitikai hibát.
Christine Lagarde és Matolcsy – Illusztráció: Hír24
Az IMF szerint a magyar gazdaság az idén nem fog tudni növekedni. „A növekedés helyzete nem tragikus, de nagyon nehéz” – fogalmazott. „Nincs olyan problémája az országnak, amelyet csak 15 év alatt lehetne megoldani. Nincs súlyos versenyképességi probléma. A megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel be lehet indítani a növekedést – apró lépésekben” – magyarázta.
Járai örülne az IMF-alkunak
Feltétlenül meg kellene a kormánynak állapodnia az IMF-fel, enélkül nem lesz növekedés – jelentette ki Járai Zsigmond, a CIG Pannónia Biztosító egyik alapítója, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Szerinte a növekedés legnagyobb akadálya ma a kiszámíthatóság, stabilitás, a hitelesség és a bizalom hiánya. Ezek orvoslásában – és a befektetői bizalom helyreállításában töltene be fontos szerepet a valutaalappal való megállapodás. „Nem az lenne egy ilyen megállapodás fő szerepe, hogy körülbelül évi 100 milliárd forinttal olcsóbban lehetne az államadósságot finanszírozni. Ennél fontosabb a megállapodás szimbolikus stabilizáló szerepe a vállalati szektor és a bankszektor szereplői számára” – tette hozzá.
Járai Zsigmond úgy látja, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai jók, ezekben eredményeket is ért el, ám a stratégiájában sok a hibás elem. „Túl sok konfliktust vállal fel a kormány, túl sok fronton zajlik az átalakítás” – fogalmazott. Szerinte a jó célok elérésére tett intézkedések is a visszájára fordultak a végrehajtás körüli bizonytalanságok, szakszerűtlenségek illetve az egyeztetés, megértés, tájékozódás hiánya miatt. Lehet csökkenteni a devizatartalékokat, mert valóban magas, de csak akkor, ha az ország iránti bizalom nő – például az IMF-megállapodás megkötésével – válaszolta egy kérdésre.
Megbuktatták a kormányt az elemzők
A különböző nagy befektetési házak elemzői arra a kérdésre, hogy hányast adnának Magyarország gazdaságpolitikájára, a következő válaszokat adták: egyes, kettes, „lehetne ötös is”, „a többi kelet-európai ország ma már meghaladja a válság előtti helyzetét, Magyarország nem”.
A kormány eltökélt
A kormány részéről Cséfalvay Zoltán államtitkár azt hangsúlyozta, hogy „a kormány eltökélt abban, hogy idén is 3 százalék alatt tartja a költségvetés hiányát. Jövőre is és azután is 3 százalék lesz a hiány”.
Cséfalvay úgy látja: az eddigi gazdasági reformok már lehetővé teszik, hogy növekedési pályára álljon a gazdaság. Az adórendszer elnyerte végleges formáját, nem nagyon várható már jelentősebb átalakítás benne, legfeljebb a gazdaság további fehérítésén kell dolgozni – magyarázta.
Hamarosan visszatérhet Magyarország a régi történetéhez, amelyben ez egy kicsi nyitott gazdaság, erős ipari bázissal, jól képzett és tehetséges munkaerővel – tette hozzá.
Kovács is figyelmeztet
A makrogazdasági folyamatokhoz köthető tételeket ítéli a költségvetési terv teljesülésének legnagyobb kockázatának Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte akár több száz milliárd forinttal is kevesebb adóbevételre tehet szert az állam, ha nem alakul jól a gazdaság helyzete, s erre nincs megfelelő fedezet a költségvetésben.
