Gazdaság

Róna: Orbán alkalmatlan vagy rossz ember

Róna Péter (Róna Péter)
Róna Péter (Róna Péter)

Orbán Viktor vagy nem tudja, mit beszél, és akkor alkalmatlan az ország vezetésére, vagy ő sem hiszi el, amit mond, és akkor egy nagyon rossz ember – mondta Róna Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A közgazdász szerint nem lehet olyan blőd ostobaságokat mondani a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban, mint amilyeneket a kormányfő mondott. Mostanra odajutottunk, hogy IMF-megállapodás ide vagy oda, a magyar gazdaság elvesztette a növekedéshez szükséges feltételeket, „zombi gazdasággá” vált – tette hozzá. Róna Péter úgy vélte, ez nem csak az Orbán-kormány hibája, hiszen már a rendszerváltáskor rossz gazdaságpolitikát folytattunk. A magyar gazdaságnak nincs képessége arra, hogy valamirevaló hozzáadott értéket termeljen, ezért vergődik a gazdaság és a társadalom is.

A közgazdász szerint gyenge a magyar gazdaság teljesítőképessége, nem termeljük meg azokat a javakat, amelyekkel fenn lehetne tartani a társadalmat. A szakember hozzátette: ha megöltük a növekedési potenciált, annak visszaépítése nagyon nehéz lesz. Róna Péter rosszul van nemcsak Orbán blődségeitől, hanem attól is, amikor azt hallja, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök arról beszél, hogy 2015-ben bevezetjük az eurót. Hova gondol? Milyen alapon? – teszi fel a kérdést a szakember, aki nem érti az országot. 

Korábban Róna Péter lapunkban adott interjújában elmondta, miért csalódott a magyar politikában. Szerinte Magyarország zsákutcába jutott, mert sok döntéshozó azt hiszi, a külföldi tőke és az olcsó munkaerő párosítása egyenlő a felzárkózással, ami súlyos tévedés. A közgazdász akkor nagy bajnak nevezte, hogy e hibás gazdasági idea hívei közé tartozik némi hangsúlykülönbséggel mindkét magyar nagypárt: a Fidesz rovásírásos, turulmadaras elemekkel, a bal pedig kritikátlan Európa-imádattal fűszerezi a neoliberális-neokonzervatív gazdaságpolitikát.

Róna szerint van konstruktív szerepe a tőkének, de azzal, hogy átlépte az országhatárokat, maga mögött hagyta a társadalmilag elfogadható szabályozás kereteit. Ráadásul a munka és a tőke közötti klasszikus alkukba és harcokba harmadik szereplőként belépett a tudás, ami mára uralja az előző kettőt. Csakhogy erről a változásról alig vett tudomást az elmúlt húsz év magyar vezetése, amivel hazánkat alacsony termelőképességűvé silányította.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik