Tavaly tavasz óta Magyarországon lényegében életbe lépett a kamatplafon. A legtöbb hitelnél azóta nem lehet magasabb a teljes hiteldíjmutatót (thm), mint a jegybanki alapkamat plusz 24 százalékpont. Magasabb plafont kapott a hitelkártya, a folyószámlahitel, a zálogos hitel és az áruhitel: ezeknél a thm nem lehet magasabb alapkamat plusz 39 százaléknál. Az alapkamatnál a félév utolsó hónapjának első napján érvényes értéket kell nézni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrégiben azt vizsgálta, hogy vajon betartják-e az új szabályt a hitelezők – tudatta az Azénpénzem.hu. A jó hír az, hogy jelentős problémát nem találtak, így nem is szabtak ki nagyobb összegű bírságokat. Viszont az OTP-nél érdekes esetre bukkantak.
Röviden az történt, hogy a bank egyik ügyfele nem tudta törleszteni a fogyasztási hitelét. Mire tartozásrendező hitelt ajánlottak fel neki. Csakhogy ennél a hitelnél is a fogyasztási hitelre kiszabható kamatplafonhoz igazodtak (vagyis az alapkamat plusz 39 százalékponthoz). De ez a felügyelet szerint nem volt szabályos. Mivel így kifutottak a kamatplafonból, egymillió forintra megbírságolták a bankot.
A PSZÁF állásfoglalása a hasonló ügyekben az, hogy a tartozásrendező hitel thm-je csak az alapkamat plusz 24 százalékáig szaladhat.
Ebből viszont a lap szerint az következik, hogy a bankok nem lesznek érdekeltek abban, hogy (az eredeti hitelnél alacsonyabb kamatra) tartozásrendező hitelt adjanak.
Ha kíváncsi, mely bankoknál milyen hibát talált még a felügyelet, kattintson.
