Nagyhatalom lesz a cégek hitelezésében az állami tulajdonban lévő Magyar Export-Import Bank Zrt. A bank ugyanis annyi forrás bevonására kap lehetőséget, amennyivel már a nagy bankok teljes kihelyezett hitelállományával is versenyképes lesz.
Ideális esetben ez sok kis- és középvállalkozás számára jelent majd kedvezményes finanszírozást. Ám ezzel párhuzamosan megnyílik egy olyan pénzcsap, amely akár ezermilliárd forinttal is eladósíthatja az országot, miközben a szervezet működésére, vezetőire vonatkozó szabályokat lazították, és a bank ügyfélkörének titkait Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterre bízzák. Utóbbiakat az Eximtörvény pár hete elfogadott módosítása teszi lehetővé, amely november 28-án lépett hatályba.
Bank szerepet keres
Az Eximbank már régóta szerepválsággal küzd. Eredetileg a külkereskedelmi vállalatok bankjaként hozták létre még 1994-ben, de azóta már ezt a szerepet sok esetben betöltik a kereskedelmi bankok. Ez látszik a bank eredményein is: a tavalyi évet 150 milliárd forintos hitelállománnyal zárta, és a hiteltípusok között a kereskedelmi bankoknak nyújtott „refinanszírozásos” hitel volt a legkeresettebb. A bank éves jelentése szerint a kihelyezett hitelek körülbelül fele „kereskedelmi banki” kockázatú volt, magyarán olyan cégeknek adott pénzt, amelyeknek elvileg a bankok is ad(hat)tak volna. Ez a stratégia része volt – részben piacképes, részben nem piacképes beruházásokat támogatott.
Ezt a szerepválságot most azzal oldaná az állam, hogy bővíti a bank ügyfélkörét és termékpalettáját. Ilyen a beszállítói tevékenységet folytató vállalkozások, a Magyarországra irányuló beruházások, valamint a külföldi befektetéseket megvalósító belföldi gazdálkodó szervezetek finanszírozási lehetőségének megteremtése.
Duplázódhat a deficit
Ám eközben több ponton is olyan új játékszabályokat vezettek be, amelyek radikálisan növelik az adófizetők kockázatát. Ilyen például az, hogy – egy másik jogszabály keretében – a jelenleginek négyszeresére növelték az összeget, amelyet állami kezességvállalással vehet fel a bank. Így ma már 1200 milliárd forint értékben adósodhat el, tehát a jelenleg kihelyezett hitelei összegének körülbelül tízszeresét veheti fel. Ez körülbelül annyi, mint Magyarország államháztartásának éves hiánya.
Az állam pedig garanciát vállal a bank minden adósságának a kifizetésére, méghozzá a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági tárca által utolsó pillanatban beszúrt módosító szerint visszavonhatatlanul.
Már készülnek a kötvénykibocsátásra
Tehát lényegében a teljes pénzügyi szférától gyűjthet betéteket, s emellett kiemelten szerepel a törvényben a bank testvérvállalata, a szintén állami Mehib Zrt, amely hitelbiztosításokkal és devizakockázat-kezeléssel foglalkozik. Eközben a törvény szerint ahhoz, hogy a Mehib kölcsönt vegyen fel biztosítási tevékenységére, nem kell több Matolcsy György engedélyénél.
A nagy tétel azonban minden valószínűség szerint a kötvénykibocsátás lesz, amelyre a Bloomberg információi szerint már aktívan készül is a bank. Az amerikai hírügynökség úgy tudja: kétmilliárd eurós (majdnem 600 milliárd forintos) kötvénykibocsátásra készül a bank brit és amerikai befektetői találkozókon. Ha ez összejön, rögtön kitöltené az 1200 milliárd forintos keret felét.
FDI állami megrendelésre, adófizetői garanciával
S hogy mire költhetik majd el ezt a rettenetesen sok pénzt? A kormányzati kommunikációban a kis- és középvállalkozások hiteligényeinek kielégítése a hangsúlyos, ám a valóság az, hogy ezermilliárd forintot jó ha tíz év alatt felvesznek a magyar vállalkozások. Összehasonlításképp: a Széchenyi hitelprogramok és a mikrohitelprogram keretében együttesen is ennél lényegesen kevesebbet, 110 milliárd forintot helyeztek ki a kkv-k hiteligényeire.
Nátrán Roland, Matolcsy volt államtitkára nagy vállalati bankot és biztosítót kapott – Fotó: MTI / Kovács Attila
Ám az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy az exportáló cégek külföldi leányvállalatainak működésére és a külföldi cégek magyarországi beruházásaira is hitelt adjon a bank. Ugyanis ezt írja a törvény: „Az Eximbank…export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, nemzetközi segélyügyletekre, valamint a magyar befektetõk külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.”
Ez lényegében azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági tárca által intenzíven felügyelt bank adhat majd államilag garantált – tehát vész esetén az adófizetők zsebébe nyúló – hitelt külföldi cégeknek, amelyek itt ruháznak be. És ne menjünk el amellett sem, hogy ha a magyar befektetők külföldi ügyleteit támogatja a bank, azzal a bank közvetlenül csak a vállalkozók profitját támogatja, nem pedig magyarországi munkahelyek létesülését. Azt pedig a vállalkozó dönti el, hogy mit kezd majd a nagyobb nyereségével.
Annyi a banktitoknak
Igaz, a hitelt kapott vállalkozók és cégek legalább semmit sem fognak tudni eltitkolni a nemzetgazdasági miniszter elől. Ugyanis a bank és biztosító is felmentést kap a banki, illetve biztosítói titoktartás alól, ha egymás közt adják az aktákat – vagy a gazdaságpolitikáért vagy az államháztartásért felelős miniszternek (aktuálisan: Matolcsy Györgynek) kell átadniuk az adatokat. Ez azt jelenti, hogy a miniszter visszaélés gyanúja vagy bármilyen más különleges ok nélkül is belelát majd nemcsak egy-egy cég, hanem minden, a szervezetekkel szerződött cég aktáiba.
Ez egyébként nem az első törvény, ami csapást mér az állammal akármilyen szőrmentén is viszonyba keveredett vállalkozások titkaira. Mint nemrégiben a Figyelő felhívta rá a figyelmet, az uniós támogatást kapó, vagy uniós támogatást kapó céggel szerződött, vagy valaha állami tulajdonú cégek üzleti titkaiba is bepillantást kaphat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ha úgy dönt. (A cikk óta a törvényt már megszavazták.)
Egy fej, két (néha ellenérdekelt) cég
Az új módosítások teljesen legalizálják azt, hogy az Eximbank és a Mehib vezetése azonos legyen. Idén nyártól mindkét cég menedzsmentjét Matolcsy György bizalmi embere, Nátrán Roland vezeti, s helyettesei (Darabos Tamás, Hegyi Gábor és Herczegh István) is mindkét cégben fontos posztot töltenek be.
Ez részben indokolt is lehet, hiszen Magyarországon az exporthitel-ügynökségi funkciókat az Eximbank és a Mehib együttesen látja el: az Eximbank exportfinanszírozást nyújt és exportcélú garanciákat (mind hitelfedezeti, mind kereskedelmi) vállal, míg a MEHIB exporthitel-biztosítást nyújt. Csakhogy ebben a konstrukcióban voltaképp az Eximbank biztosítója a Mehib, és hát azt jól tudjuk, hogy biztosító és biztosított között csak akkor nincsenek viták, ha nincs kár, amiért fizetni kellene valakinek.
Eközben az Eximtörvény részletekbe menően szabályozza, hogy miért is képeznek a cég vezetői kivételt a Polgári törvénykönyv összeférhetetlenségi szabályai alól. „Ennek hiányában a Társaságok képviselői egy olyan helyzetben, melynek során az Eximbank mint biztosított és a Mehib Rt. mint biztosító között vitás helyzet, vagy egyéb érdekellentét áll fenn, nem járhatnának el a Társaságok képviseletében, illetőleg nem tehetnének semmilyen jognyilatkozatot a Társaságok nevében” – írja a most hatályba lépett új törvényrészeket beadó Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatuk indoklásában.
Érdekesség: 1994-ben a két szervezet egy volt, amely az Exportgarancia Biztosítási Rt. szétválásával jött létre.
Zen képviselők az Országgyűlésben
Külön pikáns, hogy a törvény úgy csúszott át a parlamenten, mint kés a vajon. Féltucat felszólalás ha érkezett hozzá (amiből eleve három kormánypárti volt), s egy sem érintette a törvény legaggasztóbb paragrafusait, vagy azt a tényt, hogy innentől már a külföldi befektetőknek is adhat pénzt a kormány – és ha bebukná a bank vagy a biztosító az ügyletet, akkor az adófizetők állnák a cechet.
Nem csoda, hogy a magyar képviselőknél ezek szerint tájékozottabb Standard & Poor’s hitelminősítő kedden az Eximbank adósságát a magyar államadóssággal egy kategóriába sorolta le. Nem sokkal volt lassabb a Fitch Ratings sem, amely bóvli kategóriába sorolta Matolcsy bankját.
Az általunk kiemelt fontosabb változások hátteréről, indokairól megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, ám még nem kaptunk választ. Ha a minisztérium válaszol, azt is közöljük.
