Később „tapasztották” a jogszabályhoz, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik, így pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegű előtörlesztést választók is – írja a Napi Gazdaság.
A jogszabály szerint a tranzakciós illeték összegének 6000 forintban történő maximálása ugyanis csak a fizetési műveletekre terjed ki. A kölcsöntörlesztést viszont nem lehet fizetési műveletként értelmezni, a tranzakciós illetékről szóló törvény három paragrafusa is hangsúlyozottan elkülöníti egyebek mellett ezt a jogcímet.
Mindez azt jelenti, hogy a 3 millió forintnál komolyabb hitelt törlesztő magánszemélyek és vállalkozások számára „kalap””nélküli a tranzakciós illeték. A kalap nélküli tranzakciós illeték azt vetíti előre, hogy a cégeknek nem is nagyon éri majd meg itthon nagy összegű kölcsönöket felvenni.
