A nemzetközi hitelminősítő este Londonban közölte, hogy az eddigi “BB plusz”-ról egy fokozattal “BB”-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.
Magyarországot nem a hitelminősítők, hanem azok a befektetők minősítik, akik az elmúlt években működőtőkét hoztak Magyarországra – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard & Poors péntek esti döntésére.
Közleményében a minisztérium úgy fogalmaz: ma már nem lehet komolyan venni a hitelminősítőket, amelyek gyakorlatilag a világ összes országát leminősítették. A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben – teszik hozzá.
A szaktárca hangsúlyozza: a jövő nem a spekulánsokról, hanem az országokról és a termelésről fog szólni. Magyarországot azok a befektetők minősítik, akik tőkét hoztak ide, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola.
Zuhanni kezdett a forint
A bejelentést hírére a forint gyengült, az euró jegyzése 280 forint alatti szintről 282 forint fölé emelkedett. A dollár jegyzése 216 forint közeli szintről 217,50-re, a svájci franké 232,50 forintról 234 forint fölé, a japán jené pedig 2,625 forintról 2,640 forint fölé.
Ha Magyarország megkötötte volna az IMF/EU-párossal a megállapodást, és annak feltételeit be is tartotta volna, bizonyára elkerülhető lett volna a leminősítés – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője arra reagálva, hogy a Standard & Poor’s este Londonban közölte, az eddigi “BB plusz”-ról egy fokozattal “BB”-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását.
Mivel a hitelminősítők általában és ebben a konkrét esetben is az adós kockázatát minősítik, a befektetőknek az S&P ezzel a döntéssel feltehetően azt üzeni, hogy nem látja biztosítottnak az ország adósságának tartós csökkenését – mondta az MKB Bank vezető elemzője.
Kondrát Zsolt szerint a leminősítés hátterében az állhat, hogy amíg nem lesz gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, addig kevés esélye van annak, hogy a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés változzon. S bár a 3 százalék alatti hiánycél tartása pozitív jelzés a piacoknak, és esélyt ad arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, nem elég ahhoz, hogy az ország adóssága csökkenjen.
