A biztosító nemrég elkészült 1200 fős reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy a hazai autósok közel 30 százaléka hajtott már bele kátyúba úgy a magyarországi utakon, hogy emiatt megsérült a járműve.
A fővárosban rosszabb a helyzet
A budapesti autósok helyzete tűnik a legrosszabbnak, hiszen náluk 40 százalékos ugyanez az arány, míg például a falvakban vagy a városokban alig több mint 25 százalék. A várható lehűlés miatt hamarosan eláraszthatják a kátyúk Magyarország útjait.
A biztosítónak az idei évben több mint 6,6 milliárdos casco kifizetése volt, melyből a társaság számításai szerint 3 százalék körüli, vagyis megközelítőleg 200 millió forintnyi volt az az összeg, amit kátyúkárok miatt kellett kifizetni.
Százezernél több betömetlen kátyú
Jól szemlélteti a problémát az is, hogy a Magyar Közút Zrt. az általa kezelt 30 ezer kilométeres úthálózaton 2012 november közepéig közel 78 ezer tonna kátyúzó anyagot hassznált fel több mint 800 ezer négyzetméternyi úthiba megszüntetésére, a munkálatokra 6,5 milliárd forintot fordítva. Ennek ellenére 100 ezernél is több betemetetlen kátyú lehet az országban a becslések szerint.
Az idősebb autó nagyobb veszélyben van
Az autók meghibásodásában, és a károk illetve balesetek súlyosságában szerepet játszik az autópark állapota is. A KSH legfrissebb adatai szerint a hazai utakon futó járművek egyre öregebbek. 2008-ban még 10,4 év volt a magyarországi gépjárművek átlagéletkora, ugyanez a szám jelenleg már 12 év körüli.
Mindez azért is jelent problémát, mert az idősebb gépjárművek rosszabbul reagálhatnak az úthibákra, kátyúkra, mint a pár éves, és számtalan, a menetstabilitást elősegítő eszközzel felszerelt újabb autók.
Mi sérül a leginkább a kátyú miatt?
A leggyakrabban ezek a hibák adódhatnak elő: leállhat a motor, de az autó nem sérül meg. Ennek az az oka, hogy nagyon „ugrat” a gépjármű, és a modernebb autókban ilyenkor az üzemanyag ellátást megszakító rendszer aktivizálódik, ezt a problémát pedig sok esetben csak szervizben tudják megoldani.
Defektet kapunk. Ha csak egy kerék lesz defektes, akkor a legbiztonságosabb megoldás a pótkerék, amivel szintén érdemes óvatosan vezetni, és a lehető leghamarabb szervizbe vinni az autónkat, ahol az összes kerékrögzítő csavart alaposan meghúzzák. Amennyiben viszont több kerék kap defektet, szinte biztosan autómentésre lesz szükségünk.
A legsúlyosabb, és szerencsére legritkább kátyúbalesetnek számít, amikor megsérül a futómű, és kitörik az autó kereke.
Mit csináljunk, ha megtörtént a baj?
Ha kátyúba futott a gépjárművünk, és megsérült az autó, érdemes tisztában lenni néhány fontos tényezővel, amivel nagyban megkönnyíthetjük a további ügyintézést. A kátyúkárt főszabály szerint – ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítőnk – az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk, lehetőleg minél hamarabb, de mindenképpen öt napon belül.
Az sem mindegy, hogy milyen jellegű útszakaszon következett be a baleset: országutakkal kapcsolatban a Magyar Közút Zrt.-hez kell fordulnunk, a települések útjait érintő problémákkal pedig az adott önkormányzatot kell keresnünk. Amennyiben Budapest főútjain történt a kátyúkár, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az illetékes, míg a többi, ide nem sorolható úton, – pl. a mellékutcákban – az adott kerület. Amennyiben rendelkezünk biztosítással, úgy a bejelentést a biztosítónknál kell megtenni.
A kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentáltuk a történteket. Érdemes a rendelkezésre álló eszközzel – például mobiltelefonnal – fotókat készítenünk a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez a későbbiekben, egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a balszerencsés gépjárművezető dolgát.
