Egyöntetűen újabb negyed-százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsítenek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésére a nagy londoni befektetési és elemzőcégek felzárkózó piacokra szakosodott elemzői.
| A ZSEBÜNKRE MEGY |
|
A kamatcsökkentés több módon érinti a zsebünket: olcsóbbá válhatnak a hitelek, másrészt viszont a forint árfolyamára is hatással van (ami drágíthatja a devizahiteleinket). Egyszóval kétélű fegyver. Általánosságban azt szokták mondani a közgazdászok, hogy a kamatcsökkentés élénkíti a gazdaságot, de persze nem minden esetben. A magas kamatok pedig az infláció leszorítását segíthetik. |
Adnának pénzt nekünk
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai kiemelték előrejelzésükben, hogy a szeptemberben végrehajtott előző kamatcsökkentés óta a magyar állampapírok megítélése javult. Így szerintük Magyarország tudná az államadósság törlesztését a piacról finanszírozni.
A piaci kondíciók e javulása arra vall, hogy a forint vagy a finanszírozás szempontjából nem jelentene indokolatlan kockázatvállalást az újabb MNB-kamatcsökkentés, azzal együtt sem, hogy az IMF/EU-megállapodás megkötése egyre távolabbi kilátás, és feszültebbé váltak a kapcsolatok az Európai Bizottsággal is abban a kérdésben, hogy miként teljesíthető a jövő évi államháztartási cél – tették hozzá.
Prognózisuk szerint az MNB a következő tizenkét hónapban 5,5 százalékra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 6,5 százalékról.
Szemet húnynak a sokk felett
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzői szerint az elmúlt egy hónapban teljesültek a monetáris testület által a szeptemberi ülés közleményében a további enyhítéshez megszabott piaci feltételek. A teljes termékkosárra számolt éves inflációs ütem ugyan több mint a kétszerese a 3 százalékos célszintnek, ami önmagában nem támasztaná alá a kamatcsökkentéseket, ám a szeptemberben mért 6,6 százalékos éves ütem még így is alacsonyabb volt az MNB-stáb előrejelzésénél, emellett jórészt beszerzési oldali költségsokkok eredménye volt, és az ilyen jellegű inflációs sokkok felett az MNB “hajlamos szemet hunyni” – fejtegették a JP Morgan londoni elemzői.
Nem az elnök emberei
A Capital Economics – az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház – felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a gyenge gazdasági teljesítményt emelték ki az általuk várt újabb MNB-kamatcsökkentés fő indokaként. A cég elemzői közölték: a ház által a magyar gazdasági ciklussal együttmozgó jelzőszámok alapján elvégzett számítás 1,3 százalék körüli éves magyarországi GDP-visszaesést valószínűsít az idei harmadik negyedévre.
Az eddigi MNB-kamatcsökkentések ugyanakkor megosztottságot is tükröznek a monetáris tanácson belül, mivel az enyhítéseket a négy külsős tag szavazta meg, Simor András MNB-elnök és helyettesei azonban nem. A Capital Economics londoni elemzői közölték, hogy “e voksolási minta” folytatódását várják erre a hónapra is, és így újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsítenek keddre.
Van, aki tart az inflációtól
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint a magyarországi infláció elérhet egy olyan ütemet, amely még a monetáris tanács enyhítésre hajló tagjait is annak átgondolására késztetné, hogy ésszerű-e a kamatcsökkentések folytatása. Mindazonáltal e monetáris tanácsi tagok még szeptemberben is inkább a gazdasági növekedésre koncentráltak, amikor meghozták döntésüket az akkori kamatcsökkentésről. Még úgy is, hogy a múlt hónapban kiadott új alapeseti inflációs előrejelzés egyértelműen nem volt összeegyeztethető a monetáris enyhítéssel.
Mivel időközben a kockázati környezet is kedvező maradt, a monetáris tanács szűk többsége várhatóan újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést szavaz meg kedden – jósolták a Morgan Stanley elemzői, akik szerint az MNB-alapkamat jövő nyárra 5,00 százalékig csökkenhet.
