Gazdaság

Az uniós multikat fricskázza Matolcsy új csomagja

Matolcsy-Gyorgy(960x640)(1).jpg (Matolcsy György)
Matolcsy-Gyorgy(960x640)(1).jpg (Matolcsy György)

Döntött a kormány: a pénz beszél, az ország fizet. Az új csomag intézkedéseivel a kormány nem megszorít, hanem a bevételeit igyekeznek növelni: magasabb lesz az átutalás után fizetendő tranzakciós illeték, az iparűzés adó és drágább lesz a cafeteria is. És újra utazik a multikra.

A két héttel ezelőtt bejelentett intézkedéscsomagot a kormány elégségesnek tartja a költségvetés kézbentartására, de tudomásul veszi, hogy az Európai Unió nem – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Bár nem ért egyet a kormány az unió álláspontjával, újabb intézkedésekről döntött a kohéziós pénzek érdekében – tette hozzá. (Ebből fizetik az uniós támogatásokat.)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy szombaton arról tájékoztatta az Európai Bizottság Magyarországot, hogy a korábbi lépéssorozatot nem tartja elegendőnek, mert szerintük még az intézkedésekkel együtt is 3,7-3,9 százalékra dagadna jövőre a deficit, különösen, mivel az eredetileg tervezettnél kisebb lesz a növekedés.

Ezért a kormány most lényegében egy ugyanakkora csomagot jelentett be, mint két hete: ezúttal hét, összesen 360 milliárd forintos lépést határoztak el, amelynek részleteiről csütörtökön írásban tájékoztatják a Bizottságot, pénteken pedig egy népes tárgyalóbizottság személyesen is “harcol majd”, azaz bizonygatja a lépések megalapozottságát elemzésekkel, konzultációkkal Brüsszelben.

Matolcsy szerint az EU kettős mércét alkalmaz Magyarország ellenében, mivel például a bolgár pénztárgép-szabályozás adóbevétel-növelő hatását elismeri, a magyar pedig nem. “Azt mondják, amit a bulgárok (sic) meg tudnak tenni, azt mi nem” – méltatlankodott. Igazságtalan elbírálásnak látja azt is, hogy miközben 17 uniós tagállamban 3 százalék felettire módosították a jövő évre várt deficitet, a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárásban nem jár el igazságosan az EU.

Matolcsy szerint ennek a „kettős mércének” érzelmi alapja van. „2004 és 2010 között egyedül Magyarország nem tartotta be a 3 százalékos hiányplafont, ennek a rossz szájíznek kell eltűnnie” – fogalmazott. Szerinte jó úton vagyunk ehhez.

Ismét a multikat paszírozzák

A hétből négy lépés leginkább a külföldi multik zsebéből húz ki közvetlenül pénzt. A legnagyobb értékű a pénzügyi tranzakciós illeték duplájára – 2 ezrelékre – emelése, amelyből 90 milliárd forintnyi plusz bevételt vár a kormány, s így összesen 230 milliárd forintot csengetnek majd be jövőre a közös kasszába a pénzintézetek.

Hogy ebből mennyit terhelnek majd tovább a fogyasztókta, arra Matolcsy szerint majd a piaci viszonyok döntenek: egyes bankok az egészét az ügyfeleikre terhelik majd, mások egy részét, s lesz olyan is, aki benyeli. “Egy nagyon nagy magyar tulajdonú bank vezetőjével ma reggel beszéltem, aki szerint a kulcs emelése nem okoz majd jelentős változást abban, hogy ki terheli tovább, ki nem, s ettől csak nőni fog a verseny a piacon” – fogalmazott a miniszter. (Valószínűleg az OTP Bankra utalt.) Az államkincstár utalásainál is nő az illeték, ám a készpénzfelvételi illeték további emeléséről nem beszélt a miniszter (ez a jelenlegiek szerint 3 ezrelék lesz jövőre).

Marad a bankadó, jön a közműadó

Szintén a bankok (és közvetve a fogyasztók) fizetik majd a bankadó szintentartását, amely jövőre feleződött volna 60 milliárd forintra. Most viszont a bankok és a biztosítók 72-72 milliárd forintot lesznek kénytelenek befizetni. ”Nem tudjuk fenntartani a megállapodást, szerettük volna, de az EU szakmailag elhibázott döntése miatt ezt nem tudjuk megtenni” – mentegetőzött Matolcsy. Jó tudni: a Magyarországon működő bankoknak főleg más uniós tagállamok nagy bankjai a tulajdonosai.

Bevezeti Budapesten kívül is a közműadót a kormány, ami szintén zömében az EU-ban nagy lobbierővel bíró német és francia közművállalatok profitjából markol ki, körülbelül 30 milliárd forintot. “Nem szerettük volna, de az EU nem hagyott más lehetőséget” – húzta alá a miniszter. Ezt az adót elég nehéz lesz a közműcégeknek továbbterhelni, mivel a szolgáltatások részben hatósági árazásúak.

Kínlódjanak a kereskedők!

Szintén kellemetlen lesz a nagy uniós multik (és magyar fogyasztóik) számára a helyi iparűzési adó szabályainak a megváltoztatása. Ez jelnleg úgy működik, hogy az eladott áruk beszerzési értékét le lehet vonni az adóalapból, tehát nem kell adózni utána. Az új szabály szerint azonban már csak a beszerzett áruk 80 százalékának az értékét lehet majd levonni, vagyis 20 százalékuk után meg kell majd fizetni az általában 1-2 százalékos iparűzési adót.

Matolcsy szerint az adóváltozás 35 milliárd forintos többletbevételt hoz majd, főleg a nagykereskedőket fogja érinteni, s némileg az energetikai cégeket. Ám alighanem a Tescónak, az Aldinak és a sarki kisközértnek is fájdalmas lesz, egy újabb teher az élelmiszerbiztonsági-lánc adó, a chipsadó és más, a kereskedőket kiemelten sújtó lépések után.

Fekete, fehér

A legális adóoptimalizálási megoldásokat igénybe vevő, jellemzően szintén multinacionális tulajdonosi hátterű cégeket és alkalmazottaikat sújtja az a döntés, hogy megemelik a béren kívüli juttatások egészségügyi hozzájárulását. Az adó 10 százalékról 27 százalékra nő. “Ez érzékeny terület, mérlegeltük is, hogy eltűnik-e az előnye a bérhez képest, de nem tűnik el, csak csökken” – érvelt a gazdasági miniszter. Ma 100 forint bruttó bérből 48 az adóteher, eddig ehhez képest a cafeteria 24 forintos adóteherrel volt adható, jövőre pedig 34 forintra nő az adótartalom – számolt a miniszter.

A lépés eredménye azonban az is lehet, hogy sok olyan cég, amely korábban legálisan adott cafeteriát dolgozóinak, most vagy nem ad majd, vagy esetleg illegálisan teszi.

Ezzel ellentétben a kifehérítés irányába hathat, hogy jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2,5 millió forintig végzi majd a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben. Ettől a kormány 60 milliárd többletbevételt vár.

Sztahanovista adóemelés

Matolcsy elmondása szerint Brüsszel elfogadta a korábbi, 390 milliárdos intézkedéscsomag kormány által számolt hatásának a kétharmadást, s csupán egyharmadról van vita. Ehhez képest mégis egy majdnem ugyanakkora csomagot jelentett most be a miniszter, vagyis többet, mint amire az Európai Bizottság szerint szükség lenne ahhoz, hogy jövőre 3 százalék alatt legyen a költségvetés hiánya. Miért?

A miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy szeretné demonstrálni, hogy a kohéziós pénzek megszerzése milyen fontos az ország számára, ugyanakkor az is kiderült szavaiból: ha neki lesz igaza, akkor jövőre megnő a kormány mozgástere a plusz bevételből. “Ha félévkor számolunk kicsit, kiderül majd, kinek volt igaza, s ha nekünk, akkor ez részben számszaki diadal lesz, részben pénzt ér, és részben jól eső erkölcsi győzelem lesz” – fogalmazott. Ekkor a kormány növekedést serkentő lépéseket is megtehet, vagy pedig az eredeti, 2,2 százalékos hiánytervet állíthatná be, mondta. “Ez nagy fegyvertény lenne” – mondta, folytatva a sajátos háborús hasonlatot. “Vagyis csupa jó választási lehetőségünk lesz, míg a válságban azt szoktuk meg, hogy csak rossz és még rosszabb között választhatunk.”

A csomag is öli a növekedést

A miniszter egyébként azt is elismerte: kisebb lesz jövőre a növekedés a korábban tervezettnél, vagyis 1 százalék helyett már a kormány is csak 0,9 százalékos GDP-bővüléssel számol. Ennek hátterében a miniszter szerint főként a német gazdaság lassulása áll, ám az eddigi lépéssorozat visszahúzó hatását is említette.

Ez jön most

A hivatalos menetrend szerint az Európai Bizottság november 7-én mond nyilvános véleményt arról, hogy felfüggesztik-e a Magyarország ellen zajló túlzottdeficit-eljárást vagy sem. A magyar államháztartási hiány nyolc éve folyamatosan az uniós küszöbértéknek számító 3 százalék felett van, emiatt  uniós fejlesztési forrásokat is elvonhatnak Magyarországtól. Ha a kormány nem tudja meggyőzni Brüsszelt, hogy jövőre fogja tudni tartani a költségvetést, akkor decembertől befagyasztanak közösségi pénzeket.

Ez igen érzékenyen érintené a magyar gazdaságot, mivel – azon túl, hogy lényegében leállna minden uniós fejlesztés – nagyon megnehezítené az államadósság finanszírozását.

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Matolcsy nem mondott konkrétumokat: „Bízom benne, hogy a tárgyalópartnerek egy 11 hónapja tartó – gyorsnak nem nevezhető – tárgyalási folyamat után átérzik majd Magyarország kiugróan jó pénzügyi teljesítményét, még ha a növekedésben van is még mit tennünk” – mondta válaszul egy újságírói kérdésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik