A Republikon „Egyedül nem megy? – Gazdaságpolitikai forgatókönyvek a magyar gazdaság talpra állítására” címmel rendezett konferenciáján mindhárom előadó egyetértett abban, hogy helyre kell állítani a Magyarország iránti politikai és üzleti bizalmat a határokon belül és kívül.
Chikán Attila emlékeztetett arra, hogy Magyarország a legfrissebb versenyképességi rangsor szerint a 2008-as 61. helye közelébe esett vissza, így a közép-kelet-európai régió államai között egy alacsonyabb versenyképességű országcsoportba került át. Ez azt jelenti, hogy míg 2001-ben a versenytárs országok között a legelőkelőbb helyen volt Magyarország, addig mára átkerült a mezőny második felébe. A szakember szerint ennek oka az elhalasztott strukturális reformok és az ország kutatás-fejlesztési lemaradása.
Chikán Attila szerint az intézményrendszer állapota és az ebbe vetett bizalom hiánya is ludas a helyzet alakulásában. E téren a rendszerváltás utáni egyik kormány sem tudott előrelépést elérni – mondta. A volt miniszter szerint a fellendülés kulcsa a bizalomerősítés lenne. Ez a beruházások növekedéséhez, valamint a hitelezés és a fogyasztás beindításához vezethetne.
Magyarország versenyképessége nem biztató, de nem is reménytelen – foglalta össze Chikán Attila.
Politikai fordulat kell a növekedéshez
Felcsuti Péter arról beszélt, hogy sok közkeletű tévedés van a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban. Az IMF nem bank, nem köt üzletet, nem aggódik a pénze miatt, nem feltétlenül akar megállapodni, nem követel semmit, de fenntartja magának a jogot, hogy értékelje azt a gazdaságpolitikai programot, amely fenntarthatóvá teszi az adott ország gazdaságát.
Egy IMF-megállapodás csökkenti a vállalkozások finanszírozási költségeit is, ez pedig fontos a gazdasági szereplők reaktiválása szempontjából. Felcsuti Péter szerint ugyanakkor Magyarország jelenleg súlyos bizalmi vákuumban van. A külföldi és belföldi szereplők is megvonták bizalmukat a magyar gazdaságpolitikától.
Felcsuti a kormány unortodox politikájából elfogadhatónak nevezte a válságkezelés terheinek megosztását a lakosság és a multik között, és a nagy rendszerek reformját, nem fogadható el viszont szerinte a jogbiztonság veszélyeztetése, a tulajdonhoz való jogok megsértése, valamint a beavatkozás a szerződéses jogviszonyokba.
A növekedéshez politikai fordulat szükséges Felcsuti Péter szerint, aki úgy véli, a gazdasági fordulathoz az IMF-megállapodás csak szükséges, de messze nem elégséges feltétel.
Rendkívül igazságtalan társadalom épül Magyarországon
Kákosy Csaba szerint „rendkívül igazságtalan” társadalom épül ma Magyarországon. A kormány adó- és szociális politikájának eredményeképpen a gazdagok még gazdagabbak lesznek, miközben a középosztály nagy része és a szegények lecsúsznak. A kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az államadósság és a költségvetési hiány leszorítására, de ez csak a jéghegy csúcsa. Magyarországon nincs növekedés, a gazdaság a közeljövőben is stagnál, az infláció és a munkanélküliség magas, valamint lényegében nincsenek beruházások.
A 2014-ben kormányra kerülők Kákosy Csaba szerint problémákkal terhelt helyzetet örökölnek. A gazdaság talpra állításához a volt miniszter szerint helyre kell állítani a Magyarország iránti bizalmat, fokozatosan ki kell vezetni a különadókat, egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív adórendszerre van szükség, középtávon pedig strukturális reformokat kell végrehajtani.
