Gazdaság
ures-penztarca(430x286)(1).jpg (üres pénztárca, )

Még több szegény ember lett Magyarországon

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2012. 10. 04. 10:25

A szegénységi küszöb alatt élők száma 152 ezer fővel 1 millió 363 ezer főre emelkedett 2011-re. Ennél jóval többen, kétmillióan voltak Magyarországon, akik több olyan dolgot nem engedhettek meg maguknak anyagi okok miatt, ami nem kellene, hogy problémát okozzon. Például késtek a számlák fizetésével, nem engedhették meg maguknak a teljeskörű étkezést, a megfelelő fűtést, és nem tudtak elmenni egy hétre sem üdülni.

A jövedelmi szegénység mérésénél a háztartások összes nettó jövedelmét figyelembe veszik úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmet összegzik, és csökkentik a fizetendő adókkal és járulékokkal. A szegénységi arány azokat jelzi, akik a medián jövedelem (valós közepes értékű jövedelem) 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. A szegénységi küszöb forintban mérve 2010-ben alig haladta meg a havi nettó 62 ezer forintot.

152 ezer fővel többen kerültek szegénységi küszöb alá

A KSH frissen publikált adataiból kiderül, a szegénységi küszöb alatt élők száma 2010-ről 2011-re 152 ezer fővel 1 millió 363 ezer főre emelkedett – írta a Portfolio.hu. 413 ezer 0-17 éves gyermek (a növekedés csaknem 39 ezer fő), 880 ezer 18-64 éves felnőtt (a növekedés csaknem 106 ezer fő), továbbá 69,5 ezer 65 éves és idősebb személy (a növekedés 7,5 ezer fő) élt a szegénységi küszöb alatt. A fenti adatok is azt bizonyítják, hogy a lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete jónak mondható – írja a KSH, ami nagyfokú stabilitással párosul a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.

A 2011. évi felvételből származó információk szerint a nem foglalkoztatottak szegénységi aránya 14,5 százalékról 16,4 százalékra nőtt, ezen belül a munkanélküliek szegénységi aránya ennél kisebb mértékben, 44,8 százalékról 46,6 százalékra emelkedett, de így is a munkanélküliek csaknem fele a szegénységi küszöb szintje alatt élt.

Háztartástípusonként vizsgálva a 3 és annál többgyermekesek, valamint az egyszülős háztartásokban élők helyzete a legrosszabb, körükben tízből hárman a szegénységi küszöb alatt élnek, szegénységi kockázatuk az országos átlag többszöröse.

Kijutni a szegénységből

Ráadásul nehezebb lett kijutni a szegénységből – a szegénységi rés 2011-ben 18,3 százalék volt az előző évi 16,5 százalékkal szemben. Ez a mutató a szegények mediánjövedelmének az országos szegénységi küszöbhöz mért távolságát fejezi ki, százalékos mértékben mutatja, hogy mekkora erőfeszítés szükséges a szegénységből való kiemelkedéshez.

szegénység (szegénység, roma)
Fotó: MTI / Balázs Attila

Nagyon függünk a társadalmi juttatásoktól is

A szegény háztartások jövedelmének jelentős részét a társadalmi juttatások teszik ki. Juttatások nélkül, ha csak nyugdíjat hagynánk meg, a szegények aránya nem 13,8 százalékot, hanem ennek több mint kétszeresét 28,9 százalékot tett volna ki. A KSH adatai szerint a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az Unión belül Magyarországon kiemelkedően magas (52,3 százalék), míg az EU átlaga 2010-ben 36,7 százalék volt.

Különösen ijesztő, hogy a lakosság csaknem háromnegyede (a szegénységi küszöb alá esők 96%-a) nem tud egy nagyjából 50 ezer forintos váratlan kiadást fedezni.

Uniószerte 80 millióan

Az Európai Unióban 2010-ben a lakosság 16,4 százaléka, kb. 80 millió fő élt szegénységi küszöb alatt (a küszöb minden országban más, ahogy a viszonyított jövedelmek is mások). A szegénységi küszöb egy relatív mutató, hiszen az adott országon belüli mediánjövedelmekhez mérten húzzák meg a szegénységi küszöb határát.

Nem engedehetik meg maguknak

Ezzel szemben egy másik fontos indikátor, a súlyos anyagi depriváció nagyobb eltéréseket mutat az egyes országok között. Ez a mutató az előzőekben mért relatív megközelítéssel ellentétben minden egyes tagállamban azonos termékek és szolgáltatások igénybevételét vizsgálja. De nem tud tekintettel lenni az egyes tételek minőségi jellemzőire (pl. belföldi, vagy külföldi üdülés, gépkocsi kora, márkája stb.).

Azt tudhatjuk meg a mutató segítségével, hogy bizonyos általánosan elterjedt és elfogadott cikkek és szolgáltatások (összesen 9-ből minimum 4) igénybevételét a népesség mekkora hányada nem engedheti meg magának anyagi okból. Például késik-e a számlái fizetésével, megengedheti-e magának a teljeskörű étkezést, megfelelő fűtést, el tud-e menni egy évben egy hétre üdülni stb.

A súlyos anyagi depriváció Lettországban és Litvániában jelentősen nőtt, Bulgáriában és Romániában javult (bár még így is náluk a legmagasabb ez az arány 35 és 31 százalékkal), a többi tagállamnál stabil. A magyar arány 21,6 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a (27,4 százalékos) lett arány után a negyedik legrosszabb eredményt értük el 2010-ben.

A munkavállalástól is nagyban függ

A szegénységet előidéző tényezők közül a legerősebb a munkaerő-piaci aktív szerepvállalás hiányának a hatása. De önmagában a munkavállalás sem jelent biztosítékot: az alacsony végzettség, az elégtelen szakképzettség, a kevésbé biztos foglalkoztatotti státus és a kényszerből vállalt részmunkaidős foglalkoztatás ugyanis alacsony keresettel párosulhat. Mindezeken felül a háztartás többi tagjának gazdasági aktivitásával is számolni kell, különösen, ha nagy az eltartottak (elsősorban az eltartott gyermekek) száma.

A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások közé azokat sorolják, ahol a munkaképes korú 18-59 éves személyek az elméletileg lehetséges egész évre vonatkozó teljes munkaidős időkeretet egyötöd részben, vagy annál kevésbé töltötték ki.

A válság hatása leginkább abban nyilvánult meg, hogy az EU szintjén 2009 és 2010 között hárommillióval nőtt a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők száma. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról. Tíz tagállamban nőtt egy százalékpontot meghaladóan ezen személyek aránya. A legnagyobb növekedés Lettországban (5,5 százalékpont), Észtországban (3,3 százalékpont) és Spanyolországban (2,8 százalékpont) mutatkozott.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.