A Székesfehérvári Törvényszék azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, az EU legfőbb bírói testületéhez, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó összhangban van-e az uniós joggal.
E különadó azokat a cégeket terheli, amelyeknek az éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Az adó kulcsa a nettó árbevétel növekedésével progresszíven növekszik: 500 millió forintot meg nem haladó árbevételnél 0 százalék, az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevételrészre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevételrész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-rész tekintetében 2,5 százalék.
Egy sport- és divatkereskedelmi vállalkozás a Székesfehérvári Törvényszék előtt vitatja a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadónak az uniós joggal való összhangját. Állítása szerint az adó ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket.
A vállalkozás érvelése szerint a hátrányos megkülönböztetés abban is megvalósul, hogy az adó jobban sújtja a saját üzleti modellben tevékenykedő vállalkozásokat, mint a franchise formában működő cégeket, és ezáltal a magyar tulajdonban álló franchise-cégek indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.
Arról, hogy mikor tárgyalják a „C-385/12 Hervis” jelzésű ügyet, egyelőre nem adott tájékoztatást az EU bírósága.
Nyár elején az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt.
