A 2007–2013-as időszakra szánt uniós pénzből jóval kevesebbet tudott Magyarország lehívni, mint amennyit 2011 végéig kellett volna, ha elosztjuk a pénzt időarányosan – hívta fel a figyelmet Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének közleménye a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről.
Összesen 8209 milliárd forintot lehetne kiosztani, ám ennek csak kétharmadát sikerült. A kifizetés még rosszabbul áll: a teljes keretnek kicsit több mint a negyedét adták ténylegesen át a nyerteseknek. (A kifizetés végső határideje 2015 – ami akkor még bent van a kasszában, elvész.) Ezért Domokos László szerint „több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata”. Ám tavaly még így is jól jártunk az EU-val: 913 milliárdot kaptunk az uniótól, és „csak” 233 milliárdot fizettünk be tagdíjként.
Játszd újra, Zoli!
Az uniós fejlesztések előirányzatának felhasználását az ÁSZ szerint olyannyira nem sikerült megfelelően adminisztrálni, hogy elutasította a szervezet az erről készült beszámolót. A pénzt osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) ráadásul még sok számviteli, informatikai probléma is volt, ami miatt nem „jöttek ki” a számok az ellenőrzés után, így az ÁSZ a szervezet beszámolóját csak korlátozottan (értsd: fenntartásokkal) fogadta el.
Amit tavaly javasolt az ÁSZ az uniós szervezeteknek, az sem mind valósították meg. Így például hiába kérte az ÁSZ, hogy ha szabálytalanságot vizsgálnak egy támogatottnál, akkor átmenetileg függesszék fel az uniós támogatás utalását, továbbra is újabb és újabb pénzt kaphatnak azok, akik már egy korábbi utalás miatt gyanúba keveredtek. A Petykó Zoltán vezette NFÜ nem vasalta be azt az önerőtámogatást sem, amit négy – azóta már a teljes támogatást felvett – egyetemnek adott a pályázáshoz.
Büdzsézárási pánik
Gondnak ítélte a szervezet azt is, hogy már évek óta az a gyakorlat, hogy a költségvetésben kiosztott pénzt a kormány egyszer csak zárolja, és visszaveszi az intézményektől. Lehet, hogy ezzel meg lehet fogni a kiadásokat, ám hosszabb távon mégsem járunk jól azzal, hogy az elromlott vagy elkopott eszközök emiatt nem pótlódnak, és nem lehet tervezni.
A tervezés hiányára vezették vissza azt is, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot olyan forrásigényekre használták fel, ami előre látható lett volna – ez pedig jogellenes. „Körültekintőbb tervezéssel, a zárolások előrelátóbb meghatározásával a tartalékok jogszabálytól eltérő felhasználása elkerülhető lett volna” – írja a közlemény. (Mellesleg, ilyen lehet az olimpikonjaink aranyérmeire szánt mai átcsoportosítás is, hisz az olimpia dátuma gyakorlatilag pár száz évre előre tudható…)
Ó, ezt elfelejtettük!
A állami tisztviselőknek másutt sem mindig ment a matek: a Nyugdíjbiztosítási Alap például elszámolta (407 millió forint értékben) a dolgozóknak vett utalványokat (amiket aztán nem osztottak ki), emiatt ezt a beszámolót is csak korlátozottan tartotta elfogadhatónak az ÁSZ. A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban mégis viszonylag elégedett volt az állam pénzügyeit ellenőrző szervezet: „az új fenntartható nyugdíjrendszer kialakítása érdekében 2011-ben számos intézkedés történt… ebből a szempontból a legfontosabb a profiltisztítás megalapozása, melynek lényege az volt, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséből 2012. január 1-jétől csak a korhatár feletti ellátások finanszírozása történik, az ezen a körön kívüli ellátások átalakultak” – magyarázta a szervezet közleménye. Ám hátra van még a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálata és a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó intézkedések megtétele – hívták fel a figyelmet.
Tanulnak a múltból
A számvevők összességében biztatónak ítélik, hogy javul a közszolgák elszámolási képessége. „A beszámolók színvonala jelentős javulást mutat – fogalmaz a közlemény. – Míg 2009-ben három és 2010-ben kettő elutasító minősítést adtunk, ezek száma 2011-re egy darabra csökkent. A korlátozott minősítések száma 2009–2010-ben 10 volt, a 2011. évi beszámolók közül csak egy kapott korlátozott minősítést. A beszámolók minősítését figyelemfelhívó megjegyzéssel egészítettük ki 9 költségvetési szerv esetében.”
Persze van még hová fejlődni ahhoz, hogy az állami szervezetek a magánszervezetek példaképévé válhassanak: a költségvetési szervek beszámolóira vonatkozó rosszalló megállapítások között egyebek közt a szabálytalanul kifizetett személyi juttatások, a színlelt vállalkozói szerződések és a megfelelő ellenjegyzések nélkül kifizetett számlák is szerepelnek. Tisztára, mint egy adóoptimalizáló magyar kisvállalkozásban.
