Szergej Kondratyev, az Energetikai és Pénzügyi Intézet Alapítvány részlegvezetője az ITAR-TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy most, amikor Magyarország elég bonyolult pénzügyi helyzetben van, s a kormány feladata a magyar gazdaság versenyképességének növelése, az atomenergetika fejlesztése tűnik a legoptimálisabb megoldásnak. A szakértő szerint azért is logikus az atomenergia melletti döntés, mert Paks működésének 29 éve alatt csupán egy komoly üzemzavar történt az atomerőműben, de az sem okozott az üzemen kívül környezetszennyezést.
Gyenyisz Gyemin, a Balti Pénzügyi Ügynökség nevű befektetési társaság elemzési osztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarország energiaszükségletének kevesebb, mint a felét tudja kielégíteni saját termelésből, s nagyon érzékeny az energiahordozók, elsősorban a gáz árváltozásaira. A Paksi Atomerőmű bővítése Gyemin szerint jelentősen kevesebbe fog kerülni, mint egy zöldmezős atomerőművi beruházás, és ezért komoly gazdasági előnnyel jár.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a hónap elején jelentette be, hogy a nukleáris energia Magyarország villamosenergia-ellátásának 60 százalékát adja majd 2030-ra, szemben a jelenlegi 40 százalékkal, s a kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokkok megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tekinti. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) májusi közgyűlésén döntött arról, hogy a beruházás megvalósítására projekttársaságot hoz létre.
