Egy friss tudományos kutatás szerint valóban egy szűk csoport kontrollálja a világ gazdaságának jelentős részét. Az összeesküvéselméletek híveinek rossz hír viszont, hogy a magyarázat tisztán hálózatelméleti, és teljességgel nélkülözi a szabadkőműveseket – ismerteti a tanulmányt az Átlátszó.hu.
A zürichi székhelyű Swiss Federal Institute of Technology komplex rendszerekkel foglalkozó kutatói, Stefania Vitali, James B. Glattfelder és Stefano Battiston az ideológiákon túllépve empirikus kutatással (PDF) igyekeztek bizonyítani a vélt hatalmi hálózat létét. 43,000 transznacionális vállalat közötti kapcsolatokat vizsgálva megállapították, hogy valóban egy viszonylag kevés cégből álló csoport ellenőrzi a világgazdaság aránytalanul nagy részét. A tanulmányról elsőként a New Scientist tudósított, majd a forbes.com is lehozott egy kritikusabb beszámolót.
Ezt megelőzően is íródtak már tudományos tanulmányok melyek kimutatták hogy a multinacionális vállalatok nagy szeleteket birtokolnak a világ gazdaságából, de azok csak egyes nemzetgazdaságokat vizsgáltak és nem vették figyelembe a közvetett tulajdonosi kapcsolatokat sem. Ezért nem tudtak a globális gazdaságra vonatkozó megállapításokat tenni, mint például hogy milyen hatással van a jelenség a világgazdaság stabilitására.
A zürichi kutatók a 37 millió céget és befektetőt tartalmazó Orbis 2007 adatbázisból kiválasztott 43,060 transznacionális vállalat közötti részvénytulajdonosi kapcsolatokat vizsgálták. Komplex hálózatelemzéssel készült modelljükben kimutattták a szerteágazó részvényesi kapcsolatokat, amiket aztán a bevételekkel társítottak. Eredményként megkapták a gazdasági hatalom térképét, melynek középpontjában 1,318 egymással szoros kapcsolatban lévő cég helyezkedik el. Mindegyikük legalább két másik, de átlagban 20 másik céghez kapcsolódott részvényesként. Ez az 1,318 cég a világ folyó bevételeinek 20 százaléka felett rendelkezik, de részvényesként a világ “blue chip” és feldolgozóipari cégeinek többségét is birtokolják, ami további 60 százalékát teszi ki a világgazdaság bevételeinek.
Amikor a kutatócsoport tovább fejtette a tulajdonosi szálakat, azok egy 147 még szorosabban összefonódott cégből álló szuper-entitáshoz vezettek, amiben a csoporton belüli cégek részvényeinek háromnegyedét a csoport tagjai tartják kézben. Ez a szuper-entitás, amelyben a cégek háromnegyede pénzügyi közvetítő, kontrollálja az egész hálózat gazdasági értékének 40 százalékát.
A hatalomkoncentráció önmagában sem jó, sem rossz, de a központ szoros összefonódása már veszélyt jelenthet a hálózat stabilitására nézve. Mindezt a világ láthatta is 2008-ban, amikor a Lehmann Brothers csődje az egész pénzügyi rendszert megingatta. A rendszer sebezhető pontjait felismerve a közgazdászoknak és a szabályozó hatóságoknak új ötletekkel kellene előállniuk, hogy elejét vegyék jövőbeli gazdasági-pénzügyi sokkoknak, összeomlásoknak. A tanulmány szerzői szerint kézenfekvő ötlet lenne egy az egész világra kiterjedő antitröszt hatóság létrehozása, ami a nemzeti vagy európai versenyhivatalokhoz hasonlóan szabályozná a globális piaci versenyt hátrányosan befolyásoló gazdasági-tulajdonosi összefonódásokat.
