A pénzügyi szakemberek közül van, aki Magyarország sikereként, van aki pedig a nemzetközi szervezetek kudarcaként értékeli a helyzetet.
A Napi Gazdaság pénteki száma szerint Magyarország ismét egy lépéssel közelebb kerülhetett az EU/IMF tárgyalások kezdetéhez, miután a nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az új MNB-törvény legújabb módosítását. A lap által megkérdezett elemzők szerint jövő hét keddig nem érdemes változásra számítani, így a jegybanki alapkamat is változatlanul, 7 százalékon marad.
További pozitív hozadéka lehet a pénteki napnak, hogy az Ecofin (az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa) jóváhagyhatja a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló szankció feloldását. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsának fő célja, hogy kidolgozza az uniós integráció mélyítéséhez szükséges tartalmi változásokat a jövő heti EU-csúcs résztvevői számára. A végkifejlet irányára mutathat, hogy a német kormánynak sikerült megállapodnia ellenzékével a növekedésösztönzés támogatásáról.
Ha a tárgyalások problémája megoldódik és a globális piaci helyzet nem mutat jelentős romlást, akkor a magyar eszközök kockázati prémiumának szintje is csökkenhet – mondta a Napi Gazdaságnak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Szerint az inflációs cél 2013-as elérése kétségessé vált. Valószínűsíthetőnek tartja, hogy a jegybank felfelé módosítja inflációs előrejelzését 2012-re és 2013-ra.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője szerint ugyanakkor a korábban prognosztizált 6 százalékos dráguláshoz képest néhány tized százalékponttal alacsonyabb éves átlagot vár. A szakember úgy látja: a kamatcsökkentés akkor válhat időszerűvé, ha kézzelfogható közelségbe kerül a megállapodás, még inkább akkor, ha meg is kötik.
„Úgy hírlik, hogy mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind az Európai Unió elégedett lesz a jegybanktörvény legújabb változatával„ – mondta a Népszavának Róna Péter egyetemi tanár. A szakember hozzátette korántsem örömteli esemény, hogy az IMF és az EU meghátrált a Fidesz-kormánnyal szemben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsági tagjának véleménye szerint a megállapodás feltétele az volt, hogy ha a monetáris tanács továbbra is ellenőrizheti a devizatartalékok felhasználását, akkor a harmadik alelnök személyének törvényben rögzítésével szemben éppúgy nem emelnek kifogást, mint ahogy a monetáris tanács esetleges létszámemelésével szemben sem – olvasható a lap pénteki számában.
Róna úgy látja, az alapvető gondot a harmadik alelnök funkciója jelenti, ugyanis az továbbra sem tisztázott, mivel is foglalkozna ez a “Fidesz által kreált jegybankár”.
Az egyetemi tanár álláspontja szerint az új alelnök kinevezése alapvető működési zavarokat okozna az MNB-ben, pedig a jelenlegi jegybank alapvetően jól látja el a feladatát. Egy harmadik alelnök kinevezése egyértelműen a jegybank függetlenségét veszélyeztetné – mondta.
