Komoly meglepetéssel szolgált a cafeteriaternd.hu legfrissebb felmérése. Az évek óta első helyen szereplő étkezés támogatását megelőzte a tavaly még csak a negyedik helyen szereplő egészségmegőrzés. Hátrébb sorolódott a tavalyi harmadik helyezett üdülés is, s helyén újabb egészségre vonatkozó elemek jelentek meg. A 2011-ben még toplistás internet és nyelvoktatás támogatása pedig az idén a 11. illetve 15. helyen zárta az összesítést.
| Fontossági sorrend a jövő cafeteria rendszerében |
| A következő költési céloknál gondolták úgy a munkáltatók és munkavállalók, hogy azokhoz támogatás kell az adórendszerben (zárójelben a 2011-es helyezés):
1. Egészségmegőrzés (4.) 2. Étkezés támogatása (1.) 3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás)(2.) 4-5. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök)(2.) 4-5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (6.) 6. Üdülés, pihenés (3.) 7. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (5.) 8-9. Helyi közlekedési bérlet (8.) 8-9. Munkavégzéshez szükséges képzések (10.) 10. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.) |
Ha a munkavállalók válaszait külön értékeljük, akkor a helyi bérlet és az önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a munkába járás és az ehhez kapcsolód képzés cserélnek helyet egymással a listán.
Kizárólag a munkáltatói preferenciákat vizsgálva az étkezés megelőzi az egészségmegőrzést, és nyelvoktatás a 8. helyre jön fel.
Az előző lista azt mutatta, hogy mely elemek támogatására van szükség. De azt nem, hogy milyen mértékű legyen ez a támogatás.
| Az adó mértéke |
|
A listában aszerint rendezték sorba a juttatásokat, hogy melyeknél adja a legnagyobb támogatást az adórendszer (zárójelben szintén a tavalyi helyezések):
|
Itt is jól látszik az egészségmegőrzés előretörése.
A munkáltatói sorrendben a helyi bérlet a 10. helyre kerül így előbbre sorolva a nyelvoktatást és munkába járást.
A munkavállalói válaszok szerint az iskolakezdés élvezne nagyobb mértékű támogatást, mint a gyógyszerek.
Szembetűnő különbség, hogy a nyelvoktatáshoz alacsony mértékű adóterhelést javasoltak a kitöltők, míg az üdülés pihenés esetén közepes adóterhelés is elfogadnának. A kitöltők egyébként felelősek voltak, és nem kifejezetten ragaszkodtak a most 30,94 százalékos kedvezményes adózás lenullázásához.
Az adókedvezmények indoklásaként a nehéz helyzetben lévő munkavállalók mindennapi költségeinek enyhítését nevezték meg a legtöbben, mint jövőbeli elvárást. Azaz az adótörvények biztosítsanak kedvezményeket a munkáltatók számára, hogy segítséget nyújthassanak e téren a munkavállalóiknak.
