A csődbe jutott Malév miatti csatározás mostanra odáig fajult a bankok és az utazási irodák között, hogy Magyarország egyik legnagyobb értékesítési hálózattal rendelkező idegenforgalmi vállalata felmondta a szerződést korábbi bankkártyaelfogadó pénzintézetével. A Neckermann vitája az OTP-vel nem egyedi eset.
A Thomas Cook leányvállalatához hasonlóan más utazási irodákban sem elérhető már egy ideje a POS-terminálokon keresztül történő fizetés. Az intézkedés oka, hogy a bankok elkezdték a bankkártyával vásárolt Malév-jegyek ellenértékét visszaterhelni a kártyaelfogadó utazási irodákra. Vagyis visszatartották a tranzakciók során jelentkező összeget, hogy abból rendezzék a Malév csődje miatt kárt szenvedő utasokat. Az irodák azonban ennek következtében nem jutottak hozzá a pénzükhöz.
„A Neckermann vitában áll korábbi bankkártyaelfogadó bankjával a Malév csőd nyomán felmerült reklamációk rendezése miatt. Miután a bank együttműködési készségét nem találtuk megfelelőnek, felmondtuk a szerződést. Azóta megállapodtunk egy másik bankkal, és a POS-terminálok telepítése már el is kezdődött. Hamarosan újra elfogadják irodáink a bankkártyával történő fizetést. Az átmeneti időszakban készpénzkímélő fizetési módként banki átutalást kínálunk ügyfeleinknek” – közölte megkeresésünkre dr. Szvoboda János cégvezető.
Az OTP szerint viszont ők a kártyaelfogadói szerződésben foglaltak szerint jártak el, és azok szerint teljesítették kötelezettségeiket. “A Neckermann utazási iroda és az OTP Bank között a szerződéses gyakorlatnak megfelelően napi elszámolás történt, amelynek keretében a Neckermannál kártyával fizető ügyfeleknek a Malév csődje miatt visszajáró összeget – szintén a kártyaelfogadói szerződésben foglaltaknak megfelelően – az OTP Bank visszatartotta, minden más összeget továbbutalt a Neckermann részére” – írta a pénzintézet az FN24-nek küldött közleményében.
A PSZÁF-nál próbálkoznak az utazási irodák
Bár a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szerint – mivel csak kevés utast érint, és azok sem érzik hátrányát – gazdasági értelemben nem aggályos a bankok eljárása, nemrég mégis levélben fordultak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) és bepanaszolták az OTP-t és a K&H-t.
A MUISZ szerint a Malév-jegyekkel kapcsolatban az ügyfeleknek a kártérítési igényt a légicéggel szemben kell érvényesíteniük, mivel a légi személyszállítási szerződés az ügyfél és a Malév között jött létre. A légicég és az utazási irodák között csak jegyügynöki szerződés állt fenn, a repülőjegy-értékesítési szerződésnek az utazási irodák azzal eleget tettek, hogy átadták a repülőjegyet (e-jegyet) az ügyfélnek.
A Napi Gazdaság szerint érdekes ugyanakkor, hogy a külön szerződésre hivatkozva a kártérítési felelősség alól mentesülni akaró utazási irodák a bankok azon álláspontját, amely szerint ők is egy másik, a bankkártya-elfogadási szerződés alapján indíthatják el a visszaterhelési (chargeback) folyamatot, nem fogadják el. Márpedig az említett szerződések szerint abban az esetben, ha a kártyával történő vásárlás nem teljesül, az ügyfél visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét a banktól, amely jogosult a terminált üzemeltető kereskedőnél érvényesíteni a chargeback jogát. Ez a jogalap teljesen független attól, hogy a nem teljesítés kinek róható fel − hiszen a megállapodás csak a pénzügyi tranzakcióra vonatkozik – írja a lap.
| KSH: negyedével csökkent a járatok száma |
|
A Malév leállásával a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren februárban az összes személyforgalom több mint négyötödét kitevő, első 12 legnagyobb forgalmú célország utasainak száma csak 3 százalékkal mérséklődött. A két hagyományosan legnagyobb, németországi és egyesült királyságbeli forgalom pedig a Malév kiesése ellenére lényegében stagnált. Jelentősen esett vissza az olaszországi (24 százalék) és svédországi forgalom (20 százalék), Hollandiába azonban 8 százalékkal többen utaztak. Jelentősen, több mint duplájára nőtt a bécsi repülőtérre utazók száma, ami arra utal, hogy a jó átszállási lehetőségekkel rendelkező Bécs veszi vagy veheti át Budapestnek a balkáni utasokat “összegyűjtő” szerepét, illetve a kieső járatokat a legkönnyebben és leggyorsabban Bécsen keresztül tudták pótolni az elutazók. Az összes rendelkezésre álló férőhely száma mintegy ötödével csökkent, ezen belül a diszkont-légitársaságoké 31 százalékkal nőtt, a hagyományosoknál 35 százalékkal szűkült a kapacitás a Malév kiesése miatt. A diszkont-légitársaságok szinte azonnal új járatokat indítottak az üzleti szempontból jelentősnek számító úti célok felé. A hagyományos nagy, illetve kisebb nemzeti légitársaságok pedig bővítették rendelkezésre álló ülőhelyeik számát, és nagyrészt átvették a Malév szerepét, de csak azokba az országokba, ahol nemzeti légitársaságnak számítanak. Az alacsonyabb kihasználtságú járatok kiesése és a többi kapacitás szűkülése miatt a klasszikus légitársaságok jobban meg tudták tölteni járataikat, kapacitáskihasználtságuk 60 százalékról 66 százalékra nőtt, miközben az új járatok beindítása miatt a diszkonttársaságok kihasználtsága – a KSH megjegyzése szerint minden bizonnyal átmeneti jelleggel – 77 százalékról 72 százalékra esett vissza. |
