A távközlési szolgáltatási adót az állami bevételek növelése céljából vezetik be. Az adót kivetnék a telefon- és az internetforgalomra, magánszemélyekre és cégekre is. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Ez azt jelenti, hogy az átlagos 25-44 forintos perc és SMS-díjak 4,5-8 százalékkal nőhetnek, a 80-150 forint körüli MMS-díjak pedig 1,5-2,5 százalékkal. Az új adó a szokásos telefonszámlán jelenne meg, azzal együtt kellene befizetni, s a szolgáltatók utalnák tovább az adóhatóságnak.
S mivel a 2012-es költségvetés egyensúlya is javításra szorul, már az idei év közepétől fizetnünk kell ezt az új sarcot. A távközlési szolgáltatási adóból 2012-re 30, 2013-ra 52 milliárd forint bevételt vár az állam. Az adó tehát a GDP 0,2 százalékát célozza meg, előzetes számításaik szerint ennek fele terhelné a fogyasztókat, másik fele a cégeket. Vagyis a lakosságtól ilyen úton az idén mintegy 15, jövőre 26 milliárd forintot szednének be pluszban.
Kérdés, vajon a szolgáltatók lenyelik-e úgy az új adót, mint ahogy átvállalták a baleseti adót a kötelező felelősségbiztosítást nyújtó biztosítók. De miért is tennének ilyet a válságadók után?
A tervhez írt indoklás szerint a távközlési adó illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és az indirekt adók súlyának növelését célzó politikájába.
S hogy ne érezzük rosszul magunkat az új adó miatt, külföldi példákat is hoztak. Ebből kiderül, hogy hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adót szednek az Egyesült Államok számos tagállamában és Máltán is.
Bővebben a Széll Kálmán Terv 2.0-ról itt olvashat. A részletkekért kattintson!
