A befektetési alapok legfőbb előnye, hogy a háztartások és vállalkozások az alapkezelőnek köszönhetően akár egyenként kis összegű megtakarításaikat is egyszerűen, alacsony költségek mellett, a befektetési kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír- és ingatlanpiacokon.
Minden befektetés esetén fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a piacokat és reagáljunk a változásokra. A befektetési alapok esetében szakemberekre bízhatjuk ezt a komplex, költséges és időigényes feladatot. Egyedül tehát azt kell eldönteniük, hogy milyen alapot válasszanak. És persze a döntés meghozatalához ismerniük kell a befektetési alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontjait, azaz azt, hogy az adott alap milyen befektetési politikát folyjtat, és hogy milyen kockázatú eszközökbe fekteti az alapban összegyűjtött megtakarításokat.
Nyitrai Győző, az OTP Bank Értékpapír és Vagyontervezési Szolgáltatások Főosztályának igazgatója szerint az ideális befektetési forma kiválasztásánál meghatározó lehet, hogy milyen korban, élethelyzetben vagyunk, melyek közép- illetve hosszú távú céljaink, milyen időtávra szeretnénk befektetni pénzünket, és persze az, hogy mekkora kockázatot szeretnénk vállalni. A befektetési alapok esetében is érvényes az a fontos alap-összefüggés, mely szerint minél magasabb egy befektetési alap kockázata, annál nagyobb a várható hozama az ajánlott befektetési időtáv betartása mellett. Ez természetesen fordítva is igaz, azaz alacsony kockázattal alacsonyabb hozamot érhetünk el.
„Ha el akarjuk kerülni, hogy befektetett tőkénk akár csökkenjen is, akkor az alacsony kockázatú befektetések, a pénzpiaci vagy rövid távú kötvényalapok választása ajánlott. Ha azonban nem zavar bennünket egy magasabb kockázati szint felvállalása, illetve nem esünk kétségbe, ha tőkénk átmenetileg csökken, akkor részvény- vagy vegyes alapokba is fektethetünk.” -tanácsolja a szakértő.
Ezen esetekben a tőzsdei árfolyamváltozások függvényében ugyan jobban ingadozik az alapunk árfolyama, azonban hosszú távon, kedvező jövőbeli teljesítmény esetén jellemzően jóval magasabb hozam érhető el, mint betétekkel vagy állampapírokkal.
Nyitrai Győző szerint a lakossági ügyfelek körében nagyon népszerűek a tőke- illetve a hozamvédett alapok. Előbbiek lejáratkor mindenképp visszafizetik a befektetett tőkét, valamint kedvező jövőbeli teljesítmény esetén lehetőséget nyújtanak magasabb hozam elérésére is. A hozamvédett alapok a befektetett tőke védelmén túl, fixen biztosított hozammal is rendelkeznek, emellett szintén lehetőséget nyújtanak magasabb hozam elérésére is.
Fogalmak
A legfontosabb befektetési alapok a pénzpiaci-, a kötvény-, a részvény-, a vegyes-, az ingatlan- és a speciális alapok. A pénzpiaci alapok 1 évet meg nem haladó hátralévő futamidejű bankbetétekbe, kötvény vagy diszkont jellegű értékpapírokba fektetik a megtakarításokat, míg a kötvényalapok jellemzően 1 évnél hosszabb hátralévő lejáratú kötvény jellegű értékpapírokat (állam- és vállalati kötvény, jelzáloglevél), kisebb részarányban diszkont kincstárjegyeket tartalmaznak. A likviditási alapok, olyan eszközbefektetések, amelyek hátralevő átlagos futamideje nem haladja meg a 3 hónapot.
A részvényalapok ugyancsak az alap jellegétől függően hazai és/vagy külföldi részvényekbe fektetnek, a vegyes típusú alapokban részvények és kötvények egyaránt vegyesen szerepelhetnek. Az ingatlanalapok vagyonuk jelentősebb hányadát főleg kereskedelmi célú ingatlanokba fektetik, valamint emellett likviditási céllal pénzpiaci eszközöket, állampapírokat is tartanak.
A fentiek mellett megkülönböztetünk egyéb, speciális alapokat is, ilyenek például az alapok alapja konstrukciók, az árupiaci alapok, a korábban már említett tőke- vagy hozamvédett alapok vagy az úgynevezett ETF-ek. Az Alapok alapja az alap portfólióját más alapok befektetési jegyeiből állítja össze, így a befektető egy költséggel többféle alapból álló portfoliót vásárolhat meg. Árupiaci alap vagyonának nagy része árupiachoz kapcsolódó pénzügyi eszközökbe kerül befektetésre, így a mögöttes termék például nyersanyagok, nemesfémek vagy akár olaj, egyéb mezőgazdasági termények lehetnek. Az ETF-ek pedig tőzsdén kereskedett indexkövető alapok, ezekkel egy-egy népszerű index befektetési alapként történő megvásárlására van lehetőség.
Az alapok megkülönböztethetők a visszaválthatóságuk alapján is. Ennek megfelelően léteznek nyíltvégű alapok, amelyeknél a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók és visszaválthatók, valamint zártvégű alapok, amelyekhez az alap indulásakor, a jegyzési eljárás során lehet csatlakozni, majd az alap lejáratakor, a futamidő végén léphetünk ki belőle. A zártvégű alapokat a jegyzést követően be kell vezetni a Budapesti Értéktőzsdére, így az alap futamideje alatt az alap befektetési jegyei a tőzsdén vásárolhatók meg illetve adhatók el. Tőzsdén történő eladás esetén az eladási árat a tőzsdei árfolyam határozza meg, amely az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéknél alacsonyabb is lehet.
Az alapok a tőke – illetve a hozam megóvása alapján is kategorizálhatók. Eszerint léteznek úgynevezett tőke- vagy hozamgarantált, valamint tőke- vagy hozamvédett alapok. A tőke/hozamgarantált alapok esetében a tőkére vagy hozamra vonatkozó garanciát az alapkezelő köteles bankgaranciával biztosítani. Ez esetben a bank vállalja, hogy ha a befektetési jegynek a visszaváltásakor a nettó eszközérték nem éri el a befektetési jegy vásárláskori nettó eszközértékét, a különbséget a bank a befektetési jegy tulajdonosnak a visszaváltáskor megfizeti. A tőke- illetve hozamvédelem esetében ezzel szemben az alapkezelő tesz fizetési ígéretet a tőke megóvására illetve a hozamra vonatkozóan, melyet az adott alap befektetési politikája támaszt alá.
A számos befektetési lehetőség közötti eligazodásban nyújtanak segítséget tanácsadási szolgáltatások. Az OTP Bank ingyenes vagyontervezési szolgáltatása során például felmérik pénzügyi céljainkat, lehetőségeinket, majd egy személyre szabott, élethelyzetünknek és befektetési igényeinknek megfelelő, rövid-, közép- és hosszú távon is optimális megoldást jelentő portfoliót ajánlanak figyelmünkbe. – emelte ki az OTP Bank Értékpapír és Vagyontervezési Szolgáltatások Főosztályának igazgatója, Nyitrai Győző.
Kisokos
• Mivel a befektetési alapok többségénél nincsen minimum befektetendő összeg, ezért ezen alapokba már párezer, vagy pár tízezer forinttól is érdemes lehet befektetni.
• Egyetlen befektetési alap megvásárlásával egyszerre több eszközbe is fektetünk. Így pedig a kevesebb pénzzel rendelkező kisbefektetők számára is a különféle befektetési lehetőségek széles köre válik elérhetővé.
• A befektetési alapok vagyona több értékpapírba és egyéb eszközbe kerül befektetésre. A nagyobb tőkeméret miatt költséghatékonyan, és a kockázatoknak a különféle befektetések közötti megosztásával tud működni. Így ha bármelyik gyengébben teljesít, a többi kompenzálhatja azt, a kockázat tehát megoszlik.
• A befektetési alapok működését szigorú törvényi előírások szabályozzák, így befektetett pénzünk megbízható kezekben van.
