Ismét recesszió lehet most az eurózónában, derül ki a Centre for Economic Policy Research és az olasz jegybank közös kutatásából. Eszerint ugyanis márciusban is zsugorodás lesz az európai gazdaság legerősebbjeinek zömét egyesítő eurós országokban, s ezzel már féléves teljesítményromlás áll mögöttük – ez a recesszió hivatalos meghatározása.
Tegnap egyébként már az OECD is arra számított, hogy az fog kiderülni, Német-, Francia- és Olaszország – az eurózóna három legnagyobb gazdasága – összesen 0,4 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tud majd előállítani és értékesíteni.
Ez persze nem érkezik teljes meglepetésként: az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is jelezte már, hogy valószínűnek tartja, hogy az első negyedév nem alakul majd valami rózsásan a térségben.
Ám tovább ront a helyzeten, hogy a következő negyedévben is gondok lehetnek a növekedéssel: a bizottság nemrég egy kérdőívet küldött ki cégvezetőknek és fogyasztóknak, akik nem voltak túl bizakodóak a jövőt illetően.
A Mercedes kecskeméti gyárától remélik az ipari termelés növekedését
Fotó: MTI
Minden baj forrása az állam
Utoljára a nagy pénzügyi válság kipattanásakor volt recesszió az euróövezetben, azaz 2009 első felében – összegzi a Wall Street Journal Europe. Egész évben 4,3 százalékkal zsugorodott akkor a gazdaság, de 2010-ben már majdnem 2 százalékkal nőtt – ez a tempó azonban 2011-ben visszaesett 1,4 százalékra.
A Wall Street Journal szerint amiatt torpant meg az euróövezet lendülete, hogy a fogyasztók és a cégek megijedtek a tagállamok eladósodottságának a mértékétől, és behúzták a kéziféket költéseik ügyében. Ráadásul mindeközben a bankok egyre nehezebben tudtak a pénzpiacokon pénzt gyűjteni, hisz a befektetők gyanakodva méregették, mennyit is ér a bankok vagyona, ha egyszer tele vannak az eladósodott államoktól kapott állampapírokkal. Így hát a bankok sem tudtak olcsón hitelt adni senkinek. „A gazdaságot így 2011 végén a hitelhiány húzta vissza” – magyarázza a híres üzleti lap.
Hiába minden?
Az Európai Központi Bank ugyan két nagy adag olcsó hitelt is adott a bankoknak az utóbbi probléma orvoslására. Ám a lap nem optimista ennek sikerével kapcsolatban. Az első jelek ugyanis arra utalnak, hogy a bankok hitelezés helyett újabb állampapírok vásárlására használták fel az EKB pénzét.
És ha mindez nem lenne elég, még a németek sem vásárolnak. Az, hogy Európa legnagyobb gazdaságában mennyire van kedvük és lehetőségük költeni az embereknek, az egész térség cégeire és munkahelyeire nézve meghatározó. Márpedig, hiába lett rekordalacsony ott a munkanélküliség, a várt költésbővülés helyett még jobban ráültek az emberek a pénztárcájukra a kiskereskedelmi statisztika szerint (1,1 százalékkal volt kisebb a forgalom februárban).
Minket is súlyosan érint
Ez a magyar cégek számára is nagy probléma, hisz az itt előállított és külföldre vitt termékek és szolgáltatások legnagyobb vevője Németország és az eurózóna legnagyobb tagállamai.
A külföldi kereslet visszaesése a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a munkanélküliség újra rekordmagasságokat súrol, elég rossz hónapokat vetít elénk.
Szintén elbizonytalanító, hogy 2011 közepe óta először, januárban csökkent az ipari termelés. A gazdasági ügyletek zömét persze a szolgáltatások adják nálunk is, mint minden fejlett gazdaságban, ám az ipari termelés növekedése a munkahelyek számán és az adóbevételeken keresztül alapvetően meghatározza az ország sorsának alakulását.
Az országon belüli fogyasztás már a válság legelső pillanataitól kezdve folyamatosan csökken, leszámítva négy hónapot 2010 nyarán, amikor úgy tűnt, lassan vége lesz a válságnak.
