Az árfolyamgát megszavazása után több százezer devizahiteles bújja a kalkulátorokat, hogy felmérje, mire számíthat az elkövetkezendő években. Nem kell hozzá ugyanis matekzseninek lenni, hogy az ember lássa: amitől a törlesztőrészlete igazán függ, az a hitel devizanemének árfolyama. Ha például egy havi 350 svájci frankos törlesztőrészletet kell kiköhögni, az 150 forintos árfolyamon 52 ezer forintnak, 180 forintos árfolyamon 63 ezernek, és 250 forintos árfolyamon pedig 87 ezer forintnak felel meg. Nem változott semmi, csak a devizaárfolyam, és mégis 35 ezer forintot bukunk, ha megszalad a frank.
Az árfolyamgát persze segíthet rajtunk átmenetileg, illetve mérsékelheti valamelyest veszteségeinket, ám senkinek se legyen kétsége afelől, hogy hitele fájdalmasan drága marad mindaddig, amíg a frankot nem utálják meg a devizakereskedők.
Fotó: MTI / Kallos Bea
Íme egy példa erre. Tegyük fel, hogy volt egy 2007-es, 25 éves futamidejű 6,5 millió forintos hitelünk. És hogy mennyit kell még törleszteni, ha sikerül igénybe venni az árfolyamgátat, és csak épp kicsit drágul a svájci frank a jelenlegihez képest (250 forintra)?
Durva szám következik: tíz év lelkiismeretes törlesztés és árfolyamgátas spórolás mellett is körülbelül 9 millió forint lenne 2017-ben a tartozás. Ha szerencséje van az illetőnek, akkor 180 forintos árfolyam mellett 2017-ben ott lesz, mint 2007-ben: 6,5 millió forinttal tartozik majd a banknak.
Az euróövezet harcai
Éppen ezért körülnéztünk, mit jósolnak a jövőkutatók, ha kristálygömbjükbe tekintenek.
Kevesen vállalják, hogy annyira messzire tekintsenek, mint egy lakáshitel lejárata (tipikusan 20-35 év), és ha meg is teszik, akkor is csak az általános politikai-gazdasági erővonalakat mérik fel.
Az egyik ilyen elemző az amerikai Carnegie Intézet, amely 2050-ig tekint előre. Eszerint, ha egyben marad az EU, akkor a harmadik legnagyobb gazdasága lesz a világban Kína és az USA után. Ám ahhoz, hogy hiteles legyen gazdasági egységként, megoldást kell találnia széttagolt monetáris és fiskális rendszerére – magyarázza a 2010-es jelentés, amely szerint az unió talán legfontosabb 40 éve következik most.
Az ilyen turbulens időkben valószínűtlen, hogy az euró hosszabb távon és nagyon megerősödik – már ha egyáltalán megmarad. (Bár az unió bedőlésével kapcsolatban ma kicsit optimistábbak az elemzők, mint pár hónapja.)
A forint árfolyama a svájci frank felől nézve nagyjából együtt mozog az euróval, így az euró alakulását feltehetően nagyjából követi, legalábbis egészen durva dolgoknak kellene ahhoz történnie az országhatáron belül, hogy a befektetők ne az euró egyik utánfutójaként tekintsenek a forintra.
A világ valutáinak nagy vonalait ugyanis várhatóan továbbra is leginkább a nagyhatalmak pénzei, azaz az USA dollár, az euró és a renminbi (a kínai jüan) egymáshoz viszonyított árfolyamai határozzák meg.
Árfolyam a gát alatt
Az elkövetkezendő néhány évre már megkockáztatnak árfolyamjóslatokat is. Az Economist Intelligence Unit például arra számít, az euró 2014-ben 1,23 dollárt fog érni, s 2016-ra is csak az 1,26-ot éri majd el újra. Ez a múlt évi 1,39 dolláros euróárhoz képest további gyengülés az euró számára, hiszen egy euróért jövőre kevesebb dollárt vásárolhatunk, mint tavaly.
Ez nem túl biztató a lakáshitelesekre nézvést, hisz ha az eurónak nem megy jól, a forintnak sem lesz könnyű a világ valutáival szemben.
Mindez még úgy is igaz, hogy a svájci frank robogása sokak szerint egyszerűen abból adódik, hogy a befektetők behergelik egymást. Elvégre egy kicsi és még csak nem is annyira erős gazdaságú ország valutájáról van szó. “A frank felemelkedése teljességgel annak köszönhető, hogy menekülődevizának tekintik – írja egy elemzésében Adam Kritzer, a neves Forex Blog egyik munkatársa –, de ne legyenek illúzióink: ha nem a kockázatkerülés uralkodna a világ pénzpiacain, a frankot észre sem venné senki.”
A svájcifrank-hitelesek főként abban bízhatnak, hogy a világgazdasági válság múlásával a befektetők újra több lehetőséget látnak majd befektetésekre, s nem csak a frank és az aranyrudak lebegnek majd a szemeik előtt. Addig pedig csak arra lehet támaszkodni, hogy a svájci jegybank megígérte: ha 1,2 eurónál többe kerülne a frank, olyan mennyiségben áll neki devizát eladni, hogy visszagyengüljön a svájci pénz.
Forrás: MNB
Egy kis nyári szellő
A Financial Forecast Center előrejelzéséből ítélve azonban a svájci frank idén nyáron kis pihenőt tarthat: míg most februárban 0.91 svájci frankot lehetett egy dollárért kapni, júliusra és augusztusra már nagyjából egy az egyhez válthatják majd a két devizát. (Eközben az euró kis erősödését is prognosztizálják a dollárhoz képest.)
A Danske Bank elemzői úgy látják, a frank ma is 14 százalékkal túlértékelt az euróhoz képest, és az év során ez nem sokat fog változni, esetleg kicsit gyengülhet a svájci deviza.
Ám ez sajnos még mindig nem túl sok: ha a “túlárazást” helyretenné a piac, és ez egy az egyben átkúszna a forint-frank váltásba is, akkor a svájci frank 206 forint körül nyaralna – még mindig jó messze az árfolyamgáttal tartott 180 forintos szinttől.
Tehát, kedves adósok, a kristálygömb bizony elég borúlátó.
