Sorra jönnek ki az elemzőintézetek pesszimista forgatókönyvekkel Magyarország IMF/EU hitelmegállapodásáról. A híreket árgus szemmel figyelő befektetők közül sokan a forint gyengülésére játszhatnak, így már a közeljövőben 300 forintra drágulhat az euró és sok más deviza és valuta (forintban mért) ára is megemelkedhet.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai befektetőknek összeállított új áttekintésükben közölték: tudomásuk szerint továbbra is “jelentősek a nézetkülönbségek” a magyar kormány és az EU között a bírói nyugdíjkorhatár kérdésében, “kis jelentőségű” a nézetkülönbség a jegybanktörvény ügyében, és “nincs nézeteltérés” az adatvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban. Úgy látják: legalább a harmadik negyedévig húzódnak majd a bonyolultnak ígérekező tárgyalások, hiszen a vitás pontokon való megállapodás csak szükséges, de nem elégséges előfeltétele a megállapodásnak.
Hasonlóképpen vélekedik a szintén befolyásosnak számító Nomura is. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője szerint a kormány szándékai világosak: nem akar megállapodni az IMF-fel és az EU-val, ha ezt el tudja kerülni. „Ennek tükrében módosítottam korábbi retorikámat, az IMF-megállapodásról alkotott alapvető álláspontom azonban nem változott” – idézi az elemzőt a Portfolio.hu. A szakértő korábban azt állította, lesz IMF-megállapodás, mert a piac kikényszeríti azt. Most viszont úgy vélekedik, hogy nem lesz IMF-megállapodás, hacsak a befektetők ki nem kényszerítik.
Ugyanezt írta kommentárjában Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland londoni közgazdásza is. „Úgy érzem ezt kezdik felismerni a befektetők is” – teszi hozzá. A kormány ugyanis a forint jelenlegi árfolyamszintjét látva nem gondolja úgy, hogy érdeke a mielőbbi megállapodás bármi áron. Még mindig azt gondolja, hogy van mozgástere a tárgyalásokon – véli Ash a Portfolio.hu szerint
Mit akar a magyar kormány?
Úgy fest, hogy az elmúlt két hónapban változott nagyot a kormány megállapodási készsége: január elején még azt nyilatkozta a miniszterelnök, hogy a mielőbbi egyezség a kormány érdeke, s a pénzvilág bibliájának számító Wall Street Journalnak adott interjújában is azt hangsúlyozta: két évig se húzná az ország megállapodás nélkül. Ám az elemzők véleménye szerint az azóta eltelt időszakban nem történt lényeges előrelépés az ügyben. A nemzetközi szervezetek által előfeltételként szabott kérdésekben a kormány válaszait Brüsszel nem ítélte megfelelőnek, ezek alapján néhány ügyben szerdán tovább is léphet a kötelezettségszegési eljárás. Mivel a piacok a békülékenyebb kormányzati retorika alapján viszonylag gyors megállapodást „áraztak be” Magyarország és az IMF között, most teljes a bizonytlanság, aminek máris ára van.
Devizahitelesek: fel kell kötni a gatyát!
Ám a tárgyalások elhúzódásának legtöbb embert közvetlenül érintő következménye talán a forintgyengülés, amely miatt rosszul járnak a devizahitelesek is. A Magyar Nemzeti Bank egy friss kutatása szerint 2008 óta a forintgyengülés és a bankok kamatemelése mintegy 120-130 milliárd forintot húzott ki az emberek zsebéből. A GDP-arányos magyar hitelkamatteher ma az egyik legmagasabb Európában és éllovas a régióban. A lakosság kamatterheit 2008-ig a növekvő hitelállomány hizlalta, azóta a forintgyengülés és a banki kamatemelések mintegy 120-130 milliárd forintot húztak ki a lakosság zsebéből – írta a tanulmány alapján a Napi Gazdaság.
A 2008 óta bekövetkezett forintgyengülés miatt ráadásul a devizahitelek állománya átértékelődött, ezért a forintban számított kamatterhek is nőttek. A háztartások tavaly a forint gyengülése miatt mintegy 80 milliárd forinttal fizettek többet kamatokra a 2008-as árfolyamokon számolt törlesztéseikhez képest. A válság óta szinte csak a forint-jelzáloghitelek kamatai csökkentek, a devizahitelek és a fedezetlen forinthitelek kamatai növekedtek, ami tovább növelte a lakosság terheit. A kamathatások eredményeként az adósok 2011-ben mintegy 45 milliárd forinttal fizettek többek – az árfolyamhatáson felül – mint 2008-ban.
Vissza a rekordrészlethez?
Legutóbb tavaly év végén volt egyébként 300 forint környékén az euró árfolyama. Az sok adósnak emlékezetes időszak volt hitele radikálisan megugró költsége miatt. Magyarországon a legtöbb devizahitel svájcifrank-alapú, amelynek forintban mért értéke csak részben kapcsolódik az euróéhoz, mivel a svájci jegybank az eurozónától (részben) független. Ám éppen a svájci frank-euró árfolyamok stabilizálása érdekében olyan megállapodást kötött Svájc és az EU, amelynek nyomán még jobban együtt mozog a két deviza. A 300 forintos euró idején 250 forint környékén volt a svájci frank ára.
