A GDP-arányos magyar hitelkamatteher ma az egyik legmagasabb Európában és éllovas a régióban. A lakosság kamatterheit 2008-ig a növekvő hitelállomány hizlalta, azóta a forintgyengülés és a banki kamatemelések mintegy 120-130 milliárd forintot húztak ki a lakosság zsebéből – írja a Napi Gazdaság egy MNB-tanulmány alapján.
A 2008 óta bekövetkezett forintgyengülés miatt ráadásul a devizahitelek állománya átértékelődött, ezért a forintban számított kamatterhek is nőttek. A háztartások tavaly a forint gyengülése miatt mintegy 80 milliárd forinttal fizettek többet kamatokra a 2008-as árfolyamokon számolt törlesztéseikhez képest.
A válság óta szinte csak a forint-jelzáloghitelek kamatai csökkentek, a devizahitelek és a fedezetlen forinthitelek kamatai növekedtek, ami tovább növelte a lakosság terheit. A kamathatások eredményeként az adósok 2011-ben mintegy 45 milliárd forinttal fizettek többek – az árfolyamhatáson felül – mint 2008-ban.
