Gazdaság

Beárazta az olajpiac a háborút, a benzin azért drágul

Az olaj világpiaci ára folyamatosan és meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban. A forint erősödése egyelőre fékezte a benzinár növekedését, de ez sem tart örökké.

Nem is olyan régen – 2011 decemberében – még a 400 forintos benzinár is lélektani határnak számított, de az elmúlt időszak nemzetközi eseményei csak további rossz híreket hoztak az autósok számára. A benzin ára a forint-euró árfolyam változása miatt olykor csökken ugyan pár forintot, de a Közel-Keleten az olaj árát állandóan magasan tartó és egyre magasabbra emelő feszültségek továbbra is romló tendenciát mutatnak.

A napokban külföldi elemzők már megszellőztették, hogy ha Izrael megtámadja Iránt, akkor 200 dollár fölé is kúszhat az olaj ára hordónként. A Barclays elemzője, Amrita Sen szerint ez elsősorban a válságból éppen kikapaszkodni próbáló európai országoknak tenne keresztbe, amelyek már így is nehéz helyzetben vannak a gyenge euró-dollár keresztárfolyam miatt. A Barclays aggodalmait osztja világ legnagyobb nyersolajtermelő cége, a Vitol is. Ők 150 dollárra taksálják a hordónkénti árat, ha az iráni helyzet tovább fajul.

Ázsiai olajszomj, afrikai szárazság

További negatív körülmény, hogy míg az olyan, szerényebb kapacitású olajtermelő országok, mint Szudán, Jemen és Nigéria kitermelése már így is csaknem egymillió hordóval csökkent, addig az indiai és a kínai felvevőpiac igényei drámai ütemben növekszenek. Az egyébként az iráni olajra is jóval nagyobb mértékben támaszkodó, dinamikusan fejlődő ázsiai „nagyok” igényeit már most is nehezen tudja kielégíteni a piac, amely a fokozott kitermelés (10 millió hordó/nap) ellenére egyre apadó tartalékokkal rendelkezik.

Az iráni export kiesését Szaúd-Arábia átvállalná, ám a Barclays elemzése szerint a napi 2,3 millió hordós kiesés pótlását nem tudnák teljesíteni a szaúdiak. A  korábban szintén jelentős kitermelőnek számító Irak és Nigéria is válság sújtotta övezet lett, ahol csökkent a kitermelés.

A perzsák és a foci

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint azonban az iráni helyzetből adódó fenyegetést már régóta beárazta a piac, és számos egyéb tényező is alakítja az olaj árát, melyek kevésbé adnak okot aggodalomra. Ráadásul Irán hatalmas öngólt lőne magának a szoros lezárásával, hiszen – az orosz földgázvitákhoz hasonlóan – neki még a felhasználóknál is nagyobb szüksége van az olaj értékesítésére. Irán nem kockáztathatja, hogy az ázsiai országokból származó, sokszor természetben vagy aranyban érkező bevételeket kockára tegye és ezzel saját gazdaságát még nagyobb veszélybe sodorja.

A szakember szerint az elmúlt egy-másfél hónap árszáguldása meg fog állni, személy szerint a 115 dolláros átlagot tartja reálisnak az év egészére nézve. Ennek okai közé sorolja, hogy a kínai gazdaság növekedése visszaesett valamelyest. Bár az éves többlettermelés szerinte is 1 millió hordó alá fog csökkenni, ami jóval elmarad a várt értéktől, de a globális gazdasági visszaesés és például az Egyesült Államok kedvező készletalakulása nem valószínűsíti az árfelhajtást. Globális viszonylatban a feltárt kőolaj vagyon nagyjából 1500 milliárd hordóra rúg, az éves fogyasztás pedig 25-26 milliárd hordónál tart jelenleg, következésképp az elkövetkezendő 60 évben nem kell számítani szűkösségre a GKI ügyvezető igazgatója szerint.

 

Obama nem blöfföl
Barack Obama egy hétvégi interjúban nyilatkozott egy lehetséges amerikai-iráni háború esélyeiről: „a katonai megoldás is az alternatívák között szerepel. Az izraeli kormány szerintem felismeri, hogy az Egyesült Államok elnökeként én nem blöffölök. Úgy gondolom az iráni és az izraeli vezetés is tisztában van vele, hogy ha az Egyesült Államok elfogadhatatlannak tartja, hogy Irán atomfegyverhez jusson, akkor nem viccelünk”.

 

Olajterelés

Hegedűs Miklós úgy látja, hogy magyar viszonylatban látványos csökkenésre semmiképp nem érdemes számítani, elsősorban a magyar gazdaságpolitika külhoni megítélése miatt, de fontos szempont az is, hogy az európai és főleg a magyar viszonyokhoz képest az amerikai gazdaság még mindig sokkal jobban teljesít, így a dollár gyengülésére nem igazán van kilátás.

Nem ez az első alkalom azonban, hogy elemzők belengetik a lélektani határt. Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt még a londoni illetőségű a Centre for Economics and Business Research (CEBR) borzolta hasonló számokkal az idegeket, igaz, akkoriban még az arab tavasz terjedése volt a hivatkozási alap, mely az Öböl-menti olajállamokat, Bahreint, az Egyesült Arab Emirátusokat, Ománt, Katart és Szaúd-Arábiát fenyegette volna. Végül egyedül a jelentős siíta kisebbséggel rendelkező Bahrein bizonyult problémás esetnek, de a szaúdi szomszéd által rendelkezésre bocsájtott rendőri segítség elegendőnek bizonyult a lelkesedés letöréséhez. Irán esetében a szaúdi rendőrök már kevesek lesznek a boldogsághoz.

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik