A múlt hét második felében kapták meg a dolgozók a januári fizetésüket, így sokuk számára mostanra vált világossá, hogy “jó pár ezer forinttal” kevesebbet kaptak, mint korábban – mondta Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli koordinátora. Szerinte egy átlagosnak mondható,120 ezer forintos fizetés bérkompenzáció nélkül mintegy 8100 forinttal csökken. Hozzátette: elfogadhatatlannak tartják, hogy sok munkáltató úgy adja meg a kompenzációt, hogy a cafeteria- vagy más, a kollektív szerződésben rögzített juttatásból farag le.
Molnár Ákos megjegyezte: tudomásuk van olyan esetről, amikor úgy bújik ki egy munkáltató az elvárt béremelés alól, hogy továbbra is nyolc órában dolgozó alkalmazottját négyórás munkára jelenti be.
Potyondi Antal, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) megyei titkára arról beszélt: az ágazatukban dolgozók kétharmada vitt haza kevesebbet az adóváltozások miatt; ennek magyarázata a fizetések “minimálbérhez közeli szintje”.
Ráadásul – tette hozzá – a szektorban sok olyan cég akad, amely eddig sem pályázott állami támogatásra, ezután sem tervezi ezt, így nem éri őket hátrány, ha elmarad az elvárt béremelés. A multik jellemzően azzal érvelnek, hogy különadó sújtja őket, valamint jelentős forgalomcsökkenés elé néznek amiatt, hogy nem váltható be náluk az Erzsébet-utalvány – tette hozzá.
A csökkenő vagy éppen stagnáló fizetésekről itt beszéltek nekünk. Ha ön is rosszabbul járt, írjon nekünk!
Kompenzációval is csökkenhet a nettó
Egyes becslések szerint a munkaadók több mint harmada maradhat ki a bérkompenzációból, bizonyos esetekben pedig az elvárt emeléssel is csökkenhet a fizetések reálértéke. Több szakszervezet is úgy véli: lassan indultak be a helyi bértárgyalások, és az álláspontok is csak lassan közelednek, számos munkavállaló jövedelme csökken majd.
A tavalyi évet nyereséggel záró MVM Zrt.-nél például hiába tervezett a menedzsment a kormány elvárásainál magasabb béremelést, kiderült, hogy állami vállalatként a jogszabályban szereplő mértéket nem teljesíthetik túl. Az MVM dolgozóinak így az elvárt emelés egyértelműen reálkeresetük csökkenését jelenti majd – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi Gazdaságnak.
Mint arról már a Hír24 is írt: Sáling József, a KASZ elnöke, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke úgy látja, február végére, március elejére már tisztábban látható lesz, hogy a vállalkozások mekkora hányada vállalja az elvárt emelést, ennél hosszabban nincs értelme halogatni a döntést. Az MSZOSZ úgy becsüli, hogy a munkaadók 30-40 százaléka nem vállalja majd a 2011-es nettó kereset változatlanságát garantáló emeléseket.
Ez azt jelenti, hogy az 5 százalék feletti béremelést és az arra eső szociális hozzájárulási adót a cég levonhatja a befizetendő szociális hozzájárulási adóból. Az 5 százaléknyi béremelést viszont így is a vállalkozásoknak kellene állniuk.
A kormány belátta, hogy még az 5 százalék kigazdálkodása is sok (főleg minimálbéren vagy bérminimumon foglalkoztató) vállalkozásnál gond lehet, s ez mintegy 700 ezer dolgozót érinthet, további segítséget ad: vissza nem térítendő állami támogatásként. A sikeres pályázóknál az 5 százalékos béremelési önrészből maximum 3 százalékot vállalna magára az állam. De ez a 3 százalék a februári bérfizetésig biztosan nem fog megérkezni a támogatást elnyerő cégekhez.
Sáling József korábban az FN24-nek elmondta: értetlenül áll az előtt, hogy miért kellett egykulcsossá tenni az adót, amikor az ország nehéz gazdasági helyzetben van. A kormány az emberek „felső egyharmadának” kedvezett az adócsökkentéssel, amit a szegényebb rétegeken akar „beszedni”. A szakszervezeti vezető hozzátette: a munkáltató emiatt úgy érzi, ehhez neki semmi köze. Emellett sokszor a külföldi központ dönt arról, hogy mennyivel nőhetnek a magyar egységeknél a fizetések.
