A tippadás nehézségéről sok jó anekdota van, mindenkinek van egy találó bon mot-ja: „Jósolni nem nehéz, csak akkor, ha a jövőről van szó.”, vagy „Kétféle befektetési tanácsadó van, az egyik tudja, hogy nem tudja mi lesz, a másik nem tudja, hogy nem tudja.” Ilyen indulás mellett persze erősen kétséges, hogy a tippjeink elolvasása mennyire lesz biztató, de azért némi helyzetértékelés és abból fakadó pár tipp biztosan megfogalmazható. A helyzet elemzéséről sokat lehet olvasni, azt is mindenki tudja, hogy nagyon felértékelődött a biztonság, innen már legfeljebb csak az a kérdés merül fel, hogy mi tekinthető biztonságosnak. Az arany? A deviza? Az államkötvény? A készpénz? No, és ha utóbbi háromból valamelyik a válaszunk, akkor az adott eszközcsoporton belül melyik. Hiszen nem mindegy, hogy euró vagy dollár, hogy fejlett piaci vagy éppen feltörekvő piaci kötvény. Nem is folytatjuk, álljon itt inkább tíz tipp, egymással olykor ellentétesek, olykor akár közös portfólióba is rendezhetők, mindenesetre valamilyen érvrendszer mentén meggyőző gondolatok.
1. Euróalapú magyar vállalati kötvények
Kevés olyan befektetési eszköz van, amely egészen feltűnően kilóg a szokásos hozam-kockázat paraméterrendszerből, vagyis alacsony kockázattal ígér magas hozamot. Nem a legkönnyebben elérhető eszközökről lesz szó, de kiemelkedő vonzereje miatt kezdjük a felsorolást ezzel.
A magyar topcégek, mint a Mol, az OTP vagy a Richter Gedeon nagyon tőkeerősek, vagyis nagyon biztonságosak. Hozzájuk hasonlóan jó adós a magyar állam is, hívják akár Államadósság Kezelő Központnak, akár Magyar Fejlesztési Banknak vagy Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. A felsorolt kibocsátóknak egyaránt vannak euróban denominált és csak viszonylag nagy névértéken megvehető kötvényeik. A piaci bizonytalanságok miatt úgy alakult, hogy ezek olcsón, azaz nagy (euróban is két számjegyű) hozamígérettel vehetők meg.
A különböző sorozatok 2014-2016 közötti lejáratúak és 100-150 ezer euró közötti névértéken futnak, aki azonban ennél kisebb befektetésre gondolt, az is talál megoldást, léteznek olyan alapok, részben az OTP Alapkezelő, részben a Dialóg Befektetési Alapkezelő gondozásában, amelyek kisebb összeggel is a magyar euróalapú kötvényekbe fektetnek.
Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. elemzője szerint a magyar, euróalapú átváltható kötvények kiváló befektetési lehetőségek, ám a forintban olykor 25-30 milliós névérték még egy százmillió forintot kezelő ügyfélnél is sok, mert egyetlen instrumentumba beletenni a portfólió negyedét vagy harmadát, az túlzott kitettség. Ezt oldja meg a befektetési jegy. Aki ráadásul a forint erősödését tippeli, ezért fél az euróalapú befektetésektől, megvehet olyan alapot is, amelyben az árfolyamkockázat fedezve van.
2. Akciós betéti kamatok
Ha valaki nem szereti a kockázatot, de a reálhozamot igen, az voltaképpen szinte biztosan jól jár 2012-ben is az akciós betéti kamatokkal. Ez feltételezhetően így lesz az év egészében, vagyis érdemes lehet akár három-, hathavonta a legjobb piaci ajánlaton megújítva, bankban tartani a pénzünket. A bankok versenyeznek a forrásokért, hogy csak egy szempontot említsünk, az osztrák hátterű bankok csak magyar betétgyűjtésük arányában helyezhetnek ki magyar hiteleket. A verseny jó kamatokat fog teremteni. Aki ebben gondolkodik, annak érdemes csak a tiszta megoldásokat összevetni. Azok a hibrid termékek, amikor egy nagyon kedvező, háromhavi akciós betéti kamatért el kell ígérkezni egy hároméves zárt végű alap jegyei mellett is, egészen más logika mentén értékelhetők. Nem feltétlenül rossz befektetések, de ne zavarjon meg minket a hibrid, egy háromhavi kedvezmény rövid távú ajándéka egy hároméves elkötelezettségért cserébe.
3. Dollár
A nagy menedékkeresésben sokan ma is a dollárt tartják a legbiztosabb, a végső menedéknek. Világgazdasági szerepe megkérdőjelezhetetlen, a dinamikus régiókban sokkal jobban hisznek benne, mint az euróban. Bár az amerikai gazdasággal kapcsolatban is van két súlyos kérdés, miként kezelhető a brutális adósságállomány és miképpen szívható majd vissza a FED évek óta tartó pénzpumpája. Ám mégis, egyre inkább a dollár mellett teszik le voksukat az elemzők. Egy másik, általánosabb megközelítés szerint semmilyen devizának nem sikerült felzárkózni a dollár fontosságához. Lehet olyan kisebb menekülő pénzeket ajánlani, mint a svájci frank, a szingapúri dollár, a norvég korona – és el lehet mondani, hogy mennyire egészségesek ezek a gazdaságok, de ezekből a pénzekből kevés van, és bármennyire is jó egy sztori, sérülékenyek. Igen, ha az egész világot nézzük, az euró is marginális, Európán kívül alig számolnak vele, az egyre erősödő súlyú Ázsia és Afrika még mindig teljesen dolláralapú. A sok-sok európrobléma miatt is többen azt gondolják, hogy a dolláré lehet az év.
4. Urbanizációs befektetési alapok, nyersanyagcégek
Leírhatatlan mennyiségű pénzt tervez a következő tíz évben Kína beruházásokra, fejlesztésekre költeni: lakásépítés, csatornarendszer, utak, kötöttpályás közlekedési vonalak, erőművek. Juscsák György, a JP Morgan Asset Management kelet-közép-európai értékesítési igazgatója szerint amíg Kínában ma 120 milliósnál nagyobb város van, úgy számuk meg is duplázódik a következő húsz év alatt. Juscsák szerint Kína mellett más országokban is nő a városi lakosság aránya, több milliárd (!!!) embert érint az urbanizáció.
Ennek a megatrendnek természetesen van gazdasági vonzata is, a JP Morgan megközelítésében a városiasodással nyerhetnek a bányászati, a nyersanyagcégek, a globális infrastruktúraépítők, a közüzemi szolgáltatók. Az urbanizáció egy másik aspektusa szerint pedig a városiak máshogy is fogyasztanak, nőhet az ismert globális multicégek értéke, ha újabb és újabb fogyasztói tömegek ismerik meg a legnépszerűbb termékeket és újabb és újabb tömegek keresnek már annyit, hogy ezekből olykor vásároljanak is.
Az európai lassulás miatt ugyan elképzelhető, hogy az olaj ára visszaesik, ahogyan az olajnál az is mindig benne van a pakliban, hogy a feltörekvő piaci igények vagy éppen a geopolitikai bizonytalanságok miatt folytatódik a drágulás. Akármi is történik azonban, az orosz nyersanyagcégek kifejezetten alulárazottak. A nyersanyagcégekben általánosan is jó lehetőséget lát Kurt Kotzegger, a Raiffeisen Capital Management részvény- és eszközbefektetésekkel foglalkozó befektetési vezetője. A tartósan alacsony kamatok és a vonzó alternatív befektetések hiánya miatt már érdemes lehet kockázatos eszközosztályokba is befektetni.
A befektetési vezető ezért a részvények, a nyersanyagok és a kockázatos kötvényjellegű (fixed income) befektetések esetében is jó évre számít, és az elkövetkező hónapokra a feltörekvő piaci és európai részvényalapokba és a nagymértékben diverzifikált nyersanyag-portfoliókba történő befektetéseket javasolja.
5. Feltörekvő, fejlett kötvényalapok
2011 a feltörekvő kötvényalapok (emerging market bond funds) éve volt, a befektetők elfordultak a fejlett piaci kötvényektől és a feltörekvő országok állampapírjait vették. Ezekben az országokban egészségesebb volt a mérleg, de egészségesebb volt a társadalmi szerkezet, a gazdaság növekedése is. Ez az a pont azonban, ahol egyetlen befektetési tippben szerepel a pró és a kontra. Vagyis befektetési szakemberekkel beszélgetve hallottuk azt is, hogy a trend folytatódhat, de azt is, hogy a nagyon magas kockázati felárral forgó fejlett kötvények lesznek a jó befektetések. Hiszen, ha jön egy kis nyugalom, akkor ezek gyorsan konszolidálódhatnak. Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója azonban arra figyelmeztet, hogy az európai bankok még mindig csordultig vannak a fejlett államok kötvényeivel. Ha 2012-ben sokkal szigorúbb tőkekövetelményeknek kell majd megfelelniük, akkor az vagy tőkeemelésből, vagy eszközeladásból származhat. Mivel tőkeemelésre nem nagyon van forrása és hajlandósága a banktulajdonosoknak, jó eséllyel továbbra is a portfólióból fognak mindent kiszórni. Ez komoly eladási nyomás alatt tarthatja an kötvénypiacokat. Szóval a kötvénypiacokon lehet nagy nyerés, de kinek-kinek le kell tennie a voksát valamilyen szegmens mellett.
6. OTP
Bankrészvényt vásárolni? Amikor naponta kijön valamilyen milliárdos veszteségforrás, vagy naponta arról hallani, hogy milyen nehéz lesz a szigorodó tőkekövetelményeknek megfelelni. Tényleg elég perverz ötletnek tűnik, ugyanakkor az OTP az európai bankok közül az egyik legbiztosabb tőkehelyzetével és mégis nagyon erős alulárazottságával is kitűnik, ami miatt villog a befektetésre ajánlott lámpa.
Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője szerint a régió bankjai meg tudnak küzdeni a kihívásokkal, igaz, a magyar bankrendszernek vannak negatív paraméterei (csökkenő hitelezés, magas nem teljesítő hitelarány, állami elvonások, magas hitel/betét) arány. Ám az OTP még egy döntően már veszteséges csapatban is nyereséges maradt, és az összehasonlító adatokból kiderül, hogy az OTP sokkal gyengébb értékeltségen fut, mint a regionális bankok. Ha egy november végi pillanatfelvétel alapján összehasonlítjuk a régió bankjainak P/B rátáját, vagyis a kapitalizáció / saját tőke arányt, azt láthatjuk, hogy miközben a lengyel BZ WBK 2,28-as értéken fut vagy a cseh Komercni Banka 1,39-en, addig az OTP mindössze 0,59-en, vagyis az ára nem sokkal magasabb, mint az egy részvényre jutó saját tőke fele.
Ezen azért el lehet gondolkodni, a magyar kisbefektetők egyszer már nyertek egy nagyot az OTP túlbüntetése után az emelkedésen, kedvező csillagzat alatt, ez most is elképzelhető.
7. Arany
Elég drága már, és amúgy is nagy lutri, hiszen nincsen igazán megfogható belső értéke – szólnak az amúgy racionális érvek az arany ellen. Ám az évtizedes aranyár-emelkedési trend még mindig nem tört meg, csak olykor egy kicsit megtorpant. Hiszen, ha a világ pénzügyi rendszere recseg-ropog, akkor semmilyen pénzügyi instrumentum nem jön szóba, de a fizikailag megfogható aranyban sokan hisznek, mondván, az biztosan értékálló. Ki ne emlékezne arra, amikor patikamérlegen méricskélt aranyporért lehetett krumplit és kenyeret vásárolni a háborúk vagy a hiperinflációk idején.
Reméljük, nincsen itt a világvége, de az arany még mindig értékálló. Azt is kár lenne tagadni, hogy sokan keresnek olyan megtakarítási eszközt, amelyről úgy érzik, hogy senki nem tudja rátenni a kezét, sem a bank, sem az állam. Az arany mellett az ingatlan lehetne ilyen értékálló, a pénzügyi rendszertől függetlenül is értékkel bíró, menekülő instrumentum, de manapság a magyar ingatlanpiacon annyira nincsenek vevők, hogy még a nyomott árak mellett sem látható, hogy jó hozam kecsegtetne.
8. Magyar eszközök
A magyar eszközökön nagy veszteség keletkezett 2011-ben, de ami a múltban bukás volt, az a jelenben lehetőség. Mindig érdemes arra gondolni, hogy milyen gyorsan és sokat is lehetne utazni az árfolyamon, a remélt és nem irreális 230-250-es szintekig. Persze mindig sok a csakhogy, a hiányzó hitelesség, egyensúly, növekedés, de a jelenlegi árszintekbe már sok negatívum be van árazva, reméljük a drágulás lesz az új irány! Ha pedig így lesz, akkor a magyar forintban számoló befektető minden devizaalapú befektetésen bukik, sokkal jobban jár a magyar kötvénnyel, részvénnyel, még akár a készpénzzel is.
