gki
Gazdaság

Zsákutcában a magyar gazdaság

GKI: a korábban prognosztizáltnál is nagyobb lesz jövőre a gazdasági recesszió.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. értékelése szerint a magyar gazdaság zsákutcába jutott, valódi gazdaságpolitikai fordulat kell. Az intézet szerint az IMF-megállapodásnak nincs alternatívája, annak esetleges elmaradása, elhúzódása – a rendkívül negatív nemzetközi piaci reakciók miatt – közvetlen fizetésképtelenségi veszéllyel járna. A GKI úgy véli: már a tárgyalások elkezdéséhez is elkerülhetetlen a változtatás. 2012-re még ez is csak a most prognosztizált 1,5 százalékosnál is mélyebb visszaesés elkerüléséhez lesz elég. A pénz- és működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket.

A hibás gazdaságpolitika – főleg az adóváltozások negatív hatása és a jogbiztonság megrendülése – miatt a magyar GDP idén az unió átlagától (1,6 százalék) várhatóan kissé elmaradva (1,5 százalék) bővül, de még ez is csak a jó időjárás okozta kiugró mezőgazdasági termésnek köszönhető. A magnövekedés (az agrárium és közösségi szolgáltatások nélküli dinamika) csak 0,5 százalék lesz, miközben a lakosság fogyasztása stagnál, a beruházok 5 százalékkal csökkennek.

A GKI szerint IMF-megállapodásnak valójában a bankokkal, az MNB-vel, a hazai és nemzetközi tőkével való kiegyezést, a jogállami hatalommegosztáshoz és a piacgazdasági modellhez való visszatérést is kell jelenteni, ha a kormányzat csak technikai jellegű megállapodásra törekszik, a bizalom javulása csak átmeneti lesz.

A gazdaságkutató úgy fogalmaz: a gazdaságpolitika eddigi céljai közül szinte egy sem teljesül, így egyebek mellett a gazdasági fejlődés nem gyorsult. 2012-ben 1,5 százalék körül lehet a recesszió; a foglalkoztatás nem nőtt, a munkanélküliség nem csökkent; az államadósság csak egyszeri államosítás (magán-nyugdíjpénztár) nyomán csökkent; a nagyarányú adócsökkentés és egyszerűsítés jelszava 2010 és 2012 között a valóságban nagyarányú adóátrendezéssé torzult, sőt már az adóemelések mértéke a nagyobb; az állam túlterjeszkedik; az ország nemzetközi versenyképessége és megítélése nemhogy nem javul, hanem határozottan romlik, súlyos bizalomvesztés érzékelhető.

A GKI szerint az előkészítés alatt lévő, illetve a megállapodás alapján megvalósítandó évközi intézkedésekkel végül jövőre 2,9 százalék körüli hiány várható, ez azonban a GDP csökkenése mellett nem elegendő az államadósság mérsékléséhez: a 2012-es államadósság valószínűleg a GDP 84 százaléka körül, vagyis a 2010-11. évi felett alakul.

A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel 2012-ben a bruttó keresetek évi 3-3,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja, arra számít, hogy a cégek jelentős része nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel – például formálisan hatórás foglalkoztatás – bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól. Ez a nettó keresetek 1-1,5 százalék körüli emelkedését, a reálkeresetek mintegy 3,5 százalékos csökkenését jelentené. A reáljövedelmek a reálbéreknél valamivel kevésbé, 3 százalék körüli mértékben csökkennek, mivel a szociális juttatások ugyan jelentősen veszítenek értékükből, visszaesnek a vállalkozói jövedelmek is, de a nyugdíjak reálértéke változatlan szinten marad, és feltehetőleg növekednek a szürkejövedelmek.

A cég arra számít, hogy a lakossági fogyasztás 2,5 százalékkal csökken, tehát a reáljövedelmeknél kisebb mértékben, a beruházásoknál viszont körülbelül 4 százalékos visszaesése várható. Az iparban csak 2012 második felétől várható a konjunktúra javulása, az év egészében a termelés 5,5 százalékkal nő. Az építőiparban a hatéves visszaesés után 2012-ben újabb 5 százalékos visszaesés várható; az átadott lakások száma a 2011. évi 14 ezerről 2012-re 11-12 ezerre zuhan, a mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után időjárási okokból csökkenés valószínű.

A szolgáltató ágazatok teljesítménye a szállítási és távközlési cégek kivételével 2012-ben is esik, a kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékkal csökken.

A foglalkoztatás 2012-ben 1 százalékkal mérséklődik. A munkanélküliség várhatóan a 2011. évi 11 százalékon stagnál, de ez is csak a részmunkaidős, segélyt helyettesítő közfoglalkoztatás kiterjesztésének lesz – valódi GDP-termelést és jövedelmet nem hozó – eredménye.

A banki hitelezés keresleti és kínálati oldalról is leépül – véli a gazdaságkutató. Az infláció a szűkös vásárlóerő ellenére és a kormányzati adó- és áremelések hatására éves átlagban 5 százalék, év végén 4,5 százalék lesz.

A GKI szerint a forint árfolyama és a jegybanki alapkamat nagymértékben függ az IMF-fel történő megállapodás előrehaladásától, ennek keretében a bankokkal való kiegyezés és a végtörlesztés 2012-es lezárásának mikéntjétől, a költségvetéssel kapcsolatos döntésektől. Nagy árfolyam-ingadozások mellett 2012-re 290 forintos átlagos euró-árfolyam várható, eközben 2012 elején az alapkamat 7-7,5 százalékra emelése valószínű, a második félévben már 280 forint közelébe süllyedhet az árfolyam, az év végére (kedvező esetben) 7 százalékos alapkamat várható.

A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet, akár krízis is kialakulhat – teszi hozzá az intézet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik