Gazdaság

Infláció alatt emelik a nyugdíjakat

Hiába számolta át a költségvetést a kormány 299 forintos euróval, mégis 4,2 százalékos maradt a jövő évre tervezett infláció a tervezetben – derül ki a Költségvetési Tanács értékeléséből.

„A korábban tervezettnél gyengébb forintárfolyam hathat az infláció és a GDP-arányos államadósság szintjére, amivel a javaslat nem számol” – olvasható a Költségvetési Tanács hétfőn nyilvánosságra hozott értékelésében, amelyet a kormány a költségvetést kiigazító módosító javaslatáról készített.

Bár erről a tanács dokumentuma nem szól, a nyilvánvalóan alultervezett infláció azt is jelenti, hogy a várható pénzromlás üteménél alacsonyabb mértékben emelik január elsején a nyugdíjakat.

Így igazíthatnak a nyugdíjakon
A hatályos törvények szerint ha jövő ősszel már egyértelműen látható, hogy az infláció (a nyugdíjasok fogyasztó kosara alapján számított infláció) eléri az 5,2 százalékot, akkor novemberben január 1-ig visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell adni. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A költségvetés tehát akkor járhat leginkább jól, ha a nyugdíjas infláció kisebbnek bizonyul az inflációnál. Annyiban pedig mindenképp jól járhat az államkassza, hogy később fizetni – kamatok nélkül – kedvezőbb, mint előbb.

Bár a Költségvetési Tanács három tagjából kettő – Járai Zsigmond, Domokos László – igen közel áll a Fideszhez (egyikük az Orbán-kormány minisztere is volt, másikuk a Fidesz országgyűlési képviselője) – a szervezet észrevételei között akadnak erősen kritikusak.

A magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek az állami nyugdíjkasszába átirányítása a tanács tagjai szerint egyhangúan – tehát Simor, Járai és Domokos szerint is – csökkenti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és előreláthatóságát, így növeli az ez irányú kockázatokat. A bevételnövelés szükségességével azonban egyetértenek.

A tanács tagjai kockázatosnak látják még a félszázalékos növekedés elérését is. A kormány javaslatának lényeges elemeivel viszont egyetértenek: így a költségvetési lyuk (320 milliárd forint) becsült nagyságával, s a szigorú (2,5 százalékos) államháztartási hiány tartásának szándékával is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik