2,5 százalékra emelhetné a helyi iparűzési adót (hipa) a Fővárosi Önkormányzat a jelenlegi 2 százalékról február elsejétől – adná meg a lehetőséget egy kormánypárti honatyák (és egyben városatyák, fővárosi politikusok) által beterjesztett törvényjavaslat. (György István, Bagdy Gábor, Németh Zoltán, Rogán Antal). A javaslat a korábban elvérzett közösségi közlekedési adó tervezetének az utódja, ez kiderül az ötletgazdák személyéből, s a javaslat tartalmából is.
Semmi sem biztos ezen a világon, csak a halál és adó – mondta Benjamin Franklin.
A megemelt hipából fél százalékot teljes egészében a tömegközlekedésre kellene fordítani a fővárosnak a javaslat szerint, Az adó ezúttal is csökkenthető lenne a „teljes árú bérlet, menetjegy ráfordításként elszámolt ellenértékével”.
Csökkenő jegyárak, növekvő költségek
A plusz forrásra valóban nagy szüksége lenne az eladósodott közlekedési vállalatnak, amely ráadásul még csökkenti is – erről döntött korábban a Fővárosi Közgyűlés – a nettó jegy- és bérletárait jövőre, hogy az emelkedő áfakulcs mellett is csak ugyanannyit kelljen fizetniük a fővárosiaknak. Az áremelés egyébként valóban nem oldotta volna a BKV problémáit, mivel az utasok a teljes költségeknek amúgy is csak nagyjából a 40 százalékát fedezik, s a drágulás – mint a Budapesti Közlekedési Központ is érvel az előterjesztésében – csökkentheti a keresletet, így a pozitív hatását is az összbevételre. Az adóemelés tervének viszont aligha örülnek a fővárosi vállalkozások.
A mérleg másik serpenyőjébe viszont az kerül, hogy a plusz nagyjából 45 milliárd forintból megmenekülhetne a teljes pénzügyi összeomlástól a BKV.
A hipa csak február elsejétől emelkedhetne, mert 30 napos felkészülési időt kell biztosítani az adózóknak, ezért ha lesznek még további adóemelési ötletek, azok is csak február elsejétől valósulhatnak meg.
Elmélyítjük a recessziót
Márpedig könnyen lehet, hogy lesznek, mivel a már eltervezett 1400 milliárd forintos megszorításon túl továbbiakra is szükség lesz. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este az m1-en arról beszélt, hogy 2012-ben a vártnál alacsonyabb növekedés – ami maximum fél százalékos lehet-, és gyengébb forintárfolyam miatt módosítani kell a tervezett költségvetésen. Orbán ezzel valószínűleg arra is utalt, hogy a kormány – amint az egyre több elemző is teszi – számol már a jövő évi recesszió lehetőségével. Arról azonban a minisztrelnök nem szólt, hogy a költségvetési terv kiigazítását inkább adóemelésekkel, vagy további költség lefaragásokkal kívánják elérni.
Bármelyik módszert is válassza a kormány, az „prociklikus”, azaz a recessziót elmélyítő gazdaságpolitikát jelent majd. Mind az állami kiadások visszafogása (különösen, ha az konkrétan a közszférában dolgozók még nagyobb arányú elbocsátását jelenti), mind az adóbevételek növelése visszahúzza az amúgy is gyengélkedő gazdaságot. Mégis kénytelen megszorítani a kormány még a korábban tervezettnél is keményebben, mivel ezt várja el az unió, az IMF, illetve erre tolják Magyarországot a pénzügyi piacok is.
Gyakorlati szempontból ezért teljesen mindegy, hogy Magyarországot vezetői olyan szuverén országnak mondják-e, amely meggondolja, elfogad-e bármiféle uniós adósságszabályt, ha a piac vagy az IMF amúgy is rendkívül szigorú költségvetési politikára kényszeríti.
