A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket. Mint mondta, csökkenteni kell a magyar növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni az egész költségvetést. Reményének adott hangot, hogy hétfőn vagy kedden már a parlament elé tudják tárni, miként vezessék át a szükséges változtatásokat a költségvetésen és az adótörvényeken.
Orbán Viktor számításai szerint a jövő év első fele – részben feltorlódó fizetési kötelezettségek miatt – nagyon nehéz, második fele valamivel könnyebb lesz. A 2012-es esztendőt “túl kell élni”, és akkor 2013 már jobbnak bizonyulhat – vélekedett.
Fotó: Reuters
Elmondta, hogy az euróövezet válságának megoldását célzó szerződés a tervek szerint olyan, a szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, amelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie.
“Magyarország és Nagy-Britannia sohasem fog ülni egy csónakban” – mondta azzal kapcsolatban, hogy a britek kereken elutasították az új kormányközi szerződésben való részvételt, az eurózónán kívüli többi kilenc EU-ország viszont saját parlamentjével kíván előbb konzultálni. Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik.
Magyarországnak érdeke, hogy az eurózóna válsága megoldódjon, ugyanakkor a zóna válsága nem Magyarország válságát jelenti – hangsúlyozta a miniszterelnök. Felidézte, hogy az EU-csúcsra utazó magyar delegáció arra kapott mandátumot a parlamenttől, hogy olyan kereteken belül segítsék elő a megoldást – lényegében a fiskális unió megteremtését -, amely átfogja mind a 27 EU-országot. Ezt a feladatot – utalt a britek elzárkózására – nem sikerült elvégezni.
A második mandátum arról szólt – folytatta -, hogy ha nem 27-es körben jön létre megállapodás, akkor Magyarország ne akadályozza a 17 euróövezeti állam megállapodását. Ez a megállapodás most politikai szinten létrejött, olyan tartalommal, hogy a részes felek – mint fogalmazott: “mély és súlyos” nemzeti szuverenitási kérdéseket érintve – jogokat adnak át az új kormányközi keretekben létrejövő döntéshozatali mechanizmusnak.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a 17-ek felajánlották a csatlakozás lehetőségét az eurózónán kívüli további tíz EU-országnak is. A britek nemet mondtak, a többi kilenc kormány azonban a saját parlamentjével való konzultáció után dönti el, hogy kíván-e csatlakozni.
Tisztázatlan kérdések
A magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan. Ezek közül a legfontosabbként azt emelte, ki, hogy nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. Szerinte ezeket a kérdéseket azért kell megvitatni a magyar parlamentben, mert “egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni”.
Orbán beszámolt arról, hogy az unióban a jogi előkészítés már a jövő héten elkezdődik, hogy márciusra kidolgozzák a szerződést. A magyar parlamentben – tette hozzá – olyan vitára számít, amely nem feltétlenül fogja leképezni a pártviszonyokat.
Bővítések
Orbán a tagállam-bővítéssel kapcsolatban elmondta: álláspontja szerint a tagjelölti jogállás Szerbiának való megadását már nem lenne indokolt újabb értékeléstől függővé tenni. Felhívta a figyelmet arra: az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia “megtette, amit kértek tőle” a tagjelöltség érdekében. “Az egyetlen feladat az lenne, hogy azt mondjuk, üdvözöljük, és megadjuk a tagjelölti státust” – mondta Orbán, aki azt szerette volna elérni, hogy erre már ezen a csúcstalálkozón sor kerüljön – együtt azzal, hogy aláírták a horvát EU-csatlakozási szerződést.
