A magyar miniszterelnök az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve azzal magyarázta újságíróknak, hogy Magyarország miért mondott nemet az éjszakai megbeszélésen asztalra került kormányközi megállapodás aláírására, úgy nyilatkozott, hogy az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Jelezte ugyanakkor, hogy az Országgyűlésnek bőven lesz ideje a téma megvitatására, mert márciusig kell dönteni.
Szijjártó Péter, a miniszterlenök szóvivője az MTI-nek délelőtt jelezte, hogy Orbán Viktor már hétfőn, napirend előtt tájékoztatni fogja az Országgyűlést a brüsszeli EU-csúcs kimeneteléről, benne az euróövezeti megállapodással kapcsolatban kialakult helyzetről. A magyar parlament a kormánytól kapott tárgyszerű tájékoztatás ismeretében fogja majd meghozni döntését – tette hozzá.
Az MSZP szerint Orbán Viktor a nemzetközi szuverenitásra hivatkozva felrúgja a nemzetközi együttműködés szabályait. Szanyi Tibor azt mondta: Orbán Viktor az uniós „politikai és gazdasági KRESZ” betartása helyett „motorbiciklire ül, és szuverén módon próbál közlekedni, helyenként az autópályán, szembe a kamionokkal”. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanakkor, „aki a padlóra köp”, az kiközösítésre számíthat a nemzetközi közösségekben.
Egy elutasítás maradt…
A hajnali híradásokhoz képest ez a nyilatkozat puhulást jelez a magyar álláspontban, akkor ugyanis még azt jelezték: hazánk – Nagy-Britanniával együtt – kimarad a megállapodásból, s csak a svédek és a csehek nyilatkoztak úgy, hogy országuk parlementjével kell konzultálniuk a kérdésről.
Az új – német-francia kezdeményezésre indult, s célja az, hogy az egyéb eszközökkel együtt létrejöjjön egy olyan intézményrendszer, amely megfelelő biztonságot jelent az európai adósságporblémák tartós megoldásában – kormányközi szerződés minden korábbinál szigorúbb feltételeket állapítana meg a költségvetési szabályokat illetően, amelyek értelmében közös ellenőrzés, és határozott szankciók kapcsolódnának a hiány túllépéséhez. A javaslat konkrétumokat egyelőre nem tartalmazott.
Az, hogy a britek már korábban jelezték, hogy csak abban az esetben támogatják a javaslatot, ha felmentést kapnak az alól, amelyet a többi tagállam várhatóan nem fogad majd pozitívan. Az azonban, hogy Magyarország is a kimaradók között lesz, meglepetés volt.
Mivel valamennyi tagállam beleegyezését nem sikerült megszerezni egyelőre a megállapodáshoz, várhatóan nem az alapszerződést módosítják, hanem kormányközi egyezmények születhetnek a feltételeket elfogadó tagállamok között.
Az új szerződés – Britek nélkül
A tervezet szövege szerint a bolgár, cseh, dán, lett, litván, lengyel, magyar, román és svéd kormányfők jelezték: készen állnak csatlakozni a folyamathoz azt követően, hogy – ahol ez szükséges – a kérdésben konzultáltak törvényhozásukkal.
Ennek következtében Nagy-Britannia – amely az EU-tagállamok közül egyetlenként nem vesz részt az új szerződés kidolgozásában – az eddiginél is hangsúlyosabban elszigetelődik az unión belül – mutatott rá a Reuters.
Gyurcsány: Orbán legkártékonyabb külpolitikai döntése
Orbán Viktor az elmúlt órákban tett ellentmondásos nyilatkozataival és bizonytalan álláspontjával összezavarta a világot, az Európai Uniót, Magyarországot és talán ő maga is összezavarodott – mondta Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatón.
A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke arra reagált, hogy Magyarország egyelőre nem jelezte csatlakozási szándékát ahhoz a kormányközi szerződéshez, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.
Gyurcsány Ferenc szerint ezzel a kormányfő történelmi hibát követett el, gyengítette és eltávolította az Európai Unió centrumától Magyarországot, így végső soron az elmúlt húsz év legkártékonyabb külpolitikai döntését meghozva „az unióból való kiiratkozás szélére sodorta” az országot.
A DK elnöke azt hangsúlyozta: mivel a végső döntést úgyis a parlamentnek kell jóváhagynia, a kormánynak lehetősége lett volna, hogy világos – támogató – álláspontot képviseljen ebben az ügyben Brüsszelben. Gyurcsány Ferenc most azt sürgette, hogy az Országgyűlés ne várjon a tavaszi ülésszakig, hanem még idén tűzze napirendjére a kérdést.
LMP: brüsszeli „bohózat”
Az LMP szerint a brüsszeli uniós csúcstalálkozón történtek azt bizonyítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppen annyira felkészületlen, mint kormányának miniszterei. Az ellenzéki párt parlamenti vitanapot követel a témában.
Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, az LMP gazdasági kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a délelőtti brüsszeli „bohózat” nemcsak a kormány alkalmatlanságát mutatja, hanem egy egész országból csinált bohócot az EU előtt.
Az LMP szerint arra lett volna szükség, hogy Orbán Viktor egyértelmű elköteleződést mutasson az új európai együttműködés mellett, azzal, hogy a végső szót a magyar parlament mondja ki – közölte Scheiring Gábor, hozzátéve: ezért követelik, hogy a lehető leghamarabb hívjon össze a kabinet országgyűlési vitanapot, ahol meg tudják tárgyalni a kérdést.
