A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, az HSBC londoni elemzőinek péntek esti értékelése szerint jóllehet vannak olyan elemek a költségvetési csomagban, amelyek a helyes irányba mutatnak, a kidolgozott tervezet jelentősen elmarad azoktól az intézkedésektől, amelyekre a ház szerint szükség lenne a szuverén adósságválság felszámolásához és az euró fenntarthatóságának biztosításához.
Az HSBC közgazdászai szerint a költségvetési szabályok puszta szigorítása helyett olyan “útiterv” kellene, amely ténylegesen közelebb hozza a költségvetési integrációt, és a végső célnak a közös kötvénykibocsátásnak kellene lennie.
A köztes időben a cég szerint az eurójegybanknak (EKB) kellene a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű kötvényvásárlásokra vállalkoznia.
Az odáig vezető időszakban az HSBC elemzői szerint az euróövezet legnagyobb hitelező országainak többet kellene tenniük hazai keresletük támogatására, annak érdekében, hogy a versenyképesség javítására leginkább rászoruló tagállamok gazdaságai exportvezérelt növekedésnek indulhassanak.
E nélkül az euróövezet viszonylag alacsony növekedésű, alacsony inflációjú gazdasági térség marad, amelyben a kevésbé versenyképes országok számára hosszú évekbe telne versenyképességük visszaszerzése és adósságterhük stabilizálása.
A HSBC londoni elemzőinek értékelése szerint a pénteken véget ért brüsszeli csúcs eredményei “több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak”. A ház szerint a nyitva maradt kérdések közé tartozik például az, hogy a tervezett költségvetési csomag összeegyeztethető-e a Lisszaboni Szerződéssel, és a brüsszeli EU-hatóságok elláthatják-e az ellenőrzési és a betartatási teendőket, ha a paktum – a britek kimaradása miatt – a többi 26 ország kormányközi egyezményeként jön létre.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint “a jó hír az”, hogy a csúcson az uniós vezetők egyezségre jutottak egy olyan költségvetési csomag alapelveiről, amely keményebb költségvetési szabályokat, erőteljesebb költségvetési ellenőrzést és a szabályszegő országokkal szemben automatikus szankciókat tartalmaz.
“Papíron” ezek az intézkedések csökkenthetik a jelenlegihez hasonló adósságválság jövőbeni kialakulásának kockázatát.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a csúcson arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése.
A ház szerint Mario Draghi EKB-elnök maga táplálta az ehhez fűződő reményeket, amikor a minap kijelentette, hogy ha sikerül egyezségre jutni egy költségvetési intézkedéscsomagról, azt “egyéb elemek követhetik”.
Draghi azonban az EU-csúcs előtti napon közölte, hogy az általa korábban említett “egyéb elemek” nem az EKB kötvényvásárlásait jelentik, sőt még azt sem, hogy az euróövezeti jegybank esetleg a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) nyújt hitelt.
Blöff?
A Capital Economics londoni közgazdászai szerint az EKB-elnök “vagy blöffölt” annak érdekében, hogy a csúcson a lehető legjobb eredmény szülessen, vagy idővel rákényszerül álláspontja megváltoztatására.
A cég elemzői úgy vélekednek, hogy az EKB kötvényvásárlásaival kapcsolatos várakozások soha nem erősödtek volna fel ennyire, ha Draghi kommunikációja “nem ilyen ügyetlen”.
A Capital Economics szerint azonban legalábbis egyelőre meglehetősen halványak annak az esélyei, hogy az EKB utolsó hitelezői – vagy kötvényvásárlói – mentsvárként az euróövezeti kormányok segítségére sietnek. Ebben a helyzetben a kormányokra hárul a rövid távú piaci feszültségek kezelése és a piaci stabilitás fenntartásának megkísérlése.
“Messze nem vagyunk meggyőződve azonban arról, hogy az (EU-csúcson elhatározott) intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait” – fogalmaztak pénteki kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.
Rizikó
Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértőinek pénteki londoni értékelése szerint az EU-csúcson elért kétségtelen előrelépés ellenére számos rizikó maradt, és ezek 2012 első felére koncentrálódnak.
A ház elemzői e kockázatok közé sorolják, hogy mivel Nagy-Britannia megvétózta az uniós szintű megállapodást, a tagországok kénytelenek egy szokatlanabb módszerhez, a gazdaságpolitikáról szóló kormányközi egyezményhez folyamodni.
Az Eurasia szerint ebben az összefüggésben számos kérdés maradt nyitva, különösen az EU-bizottság szerepével, valamint azzal kapcsolatban, hogy miként oldják meg a gazdaságpolitikai ellenőrzést, tekintettel arra, hogy a bizottság nem lehet részese olyan megállapodásnak, amelyet nem írt alá mind a 27 tagállam.
A ház szerint mindemellett a csúcson elfogadott költségvetés-kormányzási lépések bizonyos mértékig “már létező (intézkedések) átcsomagolását” jelentik. Ezért továbbra is bizonytalan, hogy e lépésekkel sikerül-e hatékonyabbá tenni az euróövezet irányítását, márpedig ettől függ, hogy visszatér-e a piaci bizalom a valutaunió iránt.
Tekintettel az új szabálytervezetek tartalmi és működési bonyolultságára, “távolról sem egyértelmű”, hogy ezek a szabályok alkalmasnak bizonyulnak a piacok meggyőzésére – fogalmaztak pénteki helyzetértékelésükben az Eurasia Group londoni elemzői.
