„Következő lépések az eurózónában – Lehetséges forgatókönyvek 2012-re” címmel állította össze a PwC makroelemzői csoportja azt az elemzését, melyben négy lehetséges megoldást vázol fel az eurózóna válságának megoldásaként.
A jelentés egyenként elemzi ezeket a lehetséges forgatókönyveket és külön-külön vázolja azok végeredményét az eurózóna potenciális inflációs mértéke, illetve a 2012-2016 közötti GDP növekedési hatások szempontjából.
Négy lehetséges forgatókönyv:
1. forgatókönyv – Monetáris expanzió: Az Európai Központi Bank zöld jelzést kap arra, hogy erőteljes likviditási megoldást biztosítson a sérülékeny gazdaságok számára. Ez a lépés megelőzi a recessziót, és rövid távon alacsony szinten tartja a kamatokat. Azonban az infláció jóval a 2%-os célérték fölé emelkedik, és az euró veszít értékéből, mivel ez a pénzkínálat erőteljes növekedésével jár.
2. forgatókönyv – Rendezett államcsődök: A leginkább eladósodott országok számára önkéntes államcsőd program elfogadása, amely kontrakciós államadósság spirált és elhúzódó, két-három éven keresztül tartó recessziót vált ki. Emellett 5% körüli kumulatív, azaz a következő években összesen jelentkező GDP veszteséget eredményez az eurózónában.
3. forgatókönyv – Görögország kiválása: Görögország kötelezése az eurózóna elhagyására. Ez a lépés éles gazdasági visszaesést, új valutája gyors értékvesztését és infláció drámai megugrását eredményezi Görögország számára. Az eurózóna szigorú pénzügyi fegyelemmel és egyéb befektetői bizalmat fokozó intézkedésekkel próbálja megvédeni fizetőeszközét, az eurót, de még így is akár két évig tartó recessziót szenved el.
4. forgatókönyv – Új valuta köré szerveződő tömörülés: A jelenlegi eurózóna övezet fenntarthatatlanságának elismerése a vezető hatalmak, Franciaország és Németország által, mely utat nyit egy új, kisebb és szigorúbban szabályozott valutaunió előtt. Az ’új Euró’ várhatóan drámai mértékben felértékelődik és az új blokk a kereslet fellendülésének előnyeit élvezi majd. A valutaunióból kimaradt gazdaságok fizetőeszközük éles értékvesztését és súlyos gazdasági visszaesést szenvednek el.
Várható hatások Európán kívül
Az előrejelzés arra számít, hogy ezek a forgatókönyvek messze az eurózónán túlra is hatást gyakorolnak majd. Más országok, mint Anglia és az Egyesült Államok valószínűleg visszaeső exportot és a bankszektort sújtó problémákat tapasztalnának, de emellett esetleg a tőkebeáramlás növekedését is, mivel a befektetők portfólióik nagy részét ’menedék’ piacokon igyekeznének elhelyezni. Más országok, például Kína, exportpiacaik jelentős részének visszaesésével kell, hogy megküzdjenek.
A leginkább eladósodott országok rendezett államcsődje, Görögország kiválása, vagy az eurózónában bekövetkező erőteljes monetáris expanzió várhatóan megerősíti Anglia helyzetét. Az eurózónából ki- és Nagy-Britanniába beáramló tőke a font megerősödését eredményezheti az euróval szemben. Azonban Nagy-Britannia elsődleges kereskedelmi partnere maga az eurózóna, exportjának nagyjából 50%-a ide irányul. A viszonylag erős font és az eurózóna recessziója rányomná bélyegét Anglia növekedési kilátásaira is.
