Martonyi szerint a kormányoknak ezzel a drámai lépéssel kell rábírniuk a piacokat az euózónáról kialakult felfogásuk megváltoztatására, ellenkező esetben a szuverén adósság értékének további gyors romlása hatalmas pénzügyi válságot szabadíthat el.
A magyar diplomácia irányítója kifejtette: a befektetők biztonságot keresnek, és azt a hitelminősítő intézetek tanácsaitól várják – “az intézeteket ültették a vezetői ülésbe, oda, ahol a kormányoknak kellene ülniük”. A politikusok – vélekedett – eddig nem voltak képesek sziklaszilárd biztosítékot nyújtani a befektetőknek, így a piacok nem is hibáztathatók azért, mert irányt tévesztettek, sőt romboló jellegűvé váltak.
Martonyi János felhívta a figyelmet arra: a piacok alig néhány évvel azután helyezik bizalmukat ilyen nagy mértékben a hitelminősítő ügynökségekbe, hogy ezek az ügynökségek szánalmasan leszerepeltek a származékos hitelügyletek válságával kapcsolatban.
“Az euróövezet gazdasági alapjai egészségesebbek, mint ahogy azt a piacok vagy az ügynökségek minősítése alapján hinnénk” – állapította meg a miniszter. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a folyó fizetési mérleget illetően az eurózóna a GDP 0,28 százalékának megfelelő többletet mutathat fel, szemben a brit 3,17 százalékos és az amerikai 3,24 százalékos mínusszal. Az eurózóna mintegy háromszor annyit exportál, mint az Egyesült Államok – tette hozzá.
Ezek a tények azonban – folytatta gondolatmenetét – keveset számítanak, “ha a politika válaszait elégtelennek tekintik, akkor a várakozások negatívba fordulnak, a befektetők menekülni kezdenek, és bekövetkezik a leminősítés”.
“Amikor ez november közepén megtörtént Magyarországgal, amely nem tartozik az euróövezethez, azonnal együttműködést kezdeményeztünk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val. Ez a lépés sokakat meglepett, de reményeim szerint meg fogja törni a Magyarországról kialakult negatív felfogások ördögi körét, oly módon, ahogyan azt a folyamatosan javuló hiány- és adósságadatok nem voltak képesek megtörni” – írta Martonyi János a European Voice hasábjain.
A magyar diplomácia irányítója szerint az eurózónának most olyan választ kell adnia, amely képes “megváltoztatni a játékot”, fordulatot eredményez a dolgok értelmezésében. Ez a válasz – vélekedett – az eurózóna szuverén adósságának egyesítése lehet, annak érdekében, hogy az övezet – pusztán méreténél és likviditásánál fogva – stabilizálható legyen.
“Ez megfékezheti a pánikot, és visszafordíthatja a figyelmet az eurózóna erős gazdasági alapjaira”, a mérleg folyamatos javítására és a hosszú távú újjáépítésre – írta Martonyi.
A magyar külügyminiszter elismerte: érthető, ha egyesek amiatt aggódnak, hogy az általuk nyújtott támogatással mások visszaélnek. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a gazdasági kormányzás rendszerének átalakítása már javában folyamatban van.
“Ha úgy hisszük, hogy a(z uniós alap)szerződés megváltoztatása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk” – szögezte le Martonyi János. Azt, hogy az eurózónán kívüli Magyarország miért csatlakozik az övezeten belüli adósságegyesítést szorgalmazókhoz, azzal indokolta: Magyarországot is szerződés kötelezi arra, hogy amint teljesíti a feltételeket, csatlakozzék az eurózónához.
Cikke végén Martonyi felidézte azt a gyerekmesét, amely arról szól, hogy az esőben megnövő gomba alatt a hangya helyet ad a tücsöknek és a nyúlnak, s így valamennyien szárazon maradnak.
“A való világban a nagy nyúl – Németország – kell, hogy helyet adjon a későn érkezőknek. Az erkölcsi tanulság azonban ugyanaz: átvészelhetjük a vihart, ha összetartunk, ha a nyúl nagylelkű, a hangya pedig becsületes” – írta a magyar külügyminiszter a European Voice-ban megjelent véleménycikkében.
