A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja szerda éjjel Londonban közölte: az EU egészére most bejelentett negatív felülvizsgálat azokat az aggályokat jelzi, amelyeket a cég az euróövezet mélyülő politikai, pénzügyi és monetáris problémáiból a valutauniós szuverén adósok, és így az EU jövőbeni adósságszolgálati kapacitására háruló hatásokkal kapcsolatban táplál.
A Standard & Poor’s a döntéshez fűzött indoklásában kimutatta, hogy az EU teljes idei költségvetési bevételének 62 százalékát az euróövezeti tagországok adják, és az uniós bevételek valamivel több mint 49 százaléka az “AAA” besorolású EU-gazdaságoktól ered. Ez utóbbiak közül ma már csak Nagy-Britannia, Dánia és Svédország adósosztályzatára van érvényben stabil kilátás; ez a három ország adja az EU-költségvetés teljes idei bevételeinek 13 százalékát.
Tekintettel az EU függésére az e nemzeti költségvetésekből eredő bevételektől, és arra, hogy a Standard & Poor’s más tagállamok mellett Németország és Franciaország – a két legnagyobb eurógazdaság – “AAA” besorolását is negatív felülvizsgálat alá vette, az S&P az euróövezeti tagországok osztályzataival együtt az EU hosszú távú “AAA” besorolását is felülvizsgálja – áll az indoklásban.
A Standard & Poor’s megerősítette, hogy az euróövezetre bejelentett felülvizsgálatot a csütörtökre és péntekre tervezett EU-csúcsértekezlet után “a lehető leggyorsabban” befejezi, és közölte, hogy ezután az EU most bejelentett felülvizsgálatát is elvégzi, lehetőség szerint az általában szokásos 90 napos határidőnél hamarabb.
A hitelminősítő közölte azt is, hogy az EU hosszú távú besorolása egy fokozattal romolhat, ha a cég rontja egy vagy több, jelenleg “AAA” adósosztályzatú tagállam minősítését, “különös hangsúllyal” a két legnagyobb befizető tagországra, Németországra és Franciaországra.
Rendszerszintű stressz
Az euróövezet 15 tagállamára e hét elején bejelentett negatív felülvizsgálatot a cég azzal indokolta, hogy véleménye szerint “a rendszerszintű stressz” az elmúlt hetekben olyan mértékűvé erősödött, ami már a valutaunió egészének adósmegítélésre lefelé ható nyomást gyakorol.
A Standard & Poor’s szerint e stresszhatások fő tényezői közé tartozik az euróövezeti hitelkondíciók egyre feszesebbé válása, mind nagyobb számú valutaunióbeli államadós – köztük több, jelenleg “AAA” osztályzattal ellátott eurógazdaság – kockázati felárainak “markáns” emelkedése, valamint a folytatódó nézeteltérés az európai döntéshozók között arról, hogy rövid távon miként kellene kezelni a piaci bizalmi válságot és hosszabb távon hogyan lehetne elérni a nagyobb mértékű gazdasági, pénzügyi és költségvetési konvergenciát az euróövezeten belül.
Az “AAA” besorolású Ausztria esetében az S&P külön kiemelte, hogy jóllehet az osztrák bankok hazai hitelkihelyezéseiket teljes mértékben, közép- és kelet-európai tevékenységüket pedig nagy részben betétgyűjtésből refinanszírozzák, ami enyhíti a likviditási kockázatokat, azonban az osztrák pénzintézetek értékpapír- és kölcsönportfolióinak gyengülő eszközminősége – ami “különösen a közép- és kelet-európai érdekeltségekre” jellemző – növelheti annak rizikóját, hogy végül az osztrák kormány pótlólagos tőkeinjekciójára vagy egyéb beavatkozására lesz szükség.
A Standard & Poor’s az euróövezeti stressztényezők között említette emellett a valutaunióban felhalmozódott magas állami és háztartási adósságtömeget, és azt, hogy a cég véleménye szerint növekszik a jövő évi euróövezeti recesszió kockázata.
A hosszú lejáratú kötelezettségek felülvizsgálata két eurótagállamot nem érint. Az S&P Ciprus hosszú távú besorolásait eddig is negatív figyelőlistán tartotta, Görögországra pedig azért nem jelentett be negatív felülvizsgálatot, mert a görög “CC” besorolás – a világ legrosszabb szuverén adósosztályzata – egyébként is a rövidesen bekövetkező törlesztésképtelenné válás “viszonylag magas kockázatát jelzi”.
