Hiba lenne túlértékelni az elmúlt napok, zömében külföldi eredetű tőkepiaci jó híreit, a néhány napos stabilizálódást. Ráadásul, a magyar gazdaság és a magyar piacok megoldatlan bajait hosszasan lehetne sorolni, de felejtsük el most egy pillanatra ezeket, és készítsünk egy kis országmarketinget. Mit láthat, miben reménykedhet az, aki magyar kötvénypiaci, vagy éppen részvénypiaci eszközökbe fektet. Minden ponthoz lehetne zárójeleket tenni, de azért bizakodjunk, nem is olyan rövid és nem is olyan lényegtelen pontokból áll a pozitív tényezők listája!
Mérsékelt bóvlihatás
Az első napok ijedtsége és erőteljesebb mozgásai (állampapírpiaci hozamemelkedés, forint-gyengülés) óta úgy látszik, hogy valójában nyugodtan fogadták a befektetők Magyarország bóvlivá minősítését. A portfólió-átrendezések persze elnyúlhatnak és lehet még eladói nyomás a magyar eszközökön, de hirtelen semmiképpen sem történt drasztikus lépés. Ahogyan bizonyos befektetők számára a magyar piac bezárult, bóvliként már nem lehet befektetési terület, úgy más befektetők, bóvlispecialisták számára most lett érdekes Magyarország. Hiszen ne felejtsük, olyan ez mint a patinás MTK a másodosztályban, a bóvli-klubban most a legjobbak között vagyunk.
Fotó: Reuters
Stabil amerikai befektető
A magyar kötvénypiacon van egy brutálisan erős szereplő, a Franklin Templeton. Egy ekkora, ezermilliárd forint feletti portfóliót birtokló játékos nem is tudna gyorsan kiszállni a magyar államkötvényeiből, de eddig minden jel szerint egyáltalán nem rettent meg a junk kategóriától és egyáltalán nem adott el. Jól mutatja ezt az is, hogy a magyar állam forint- és dollárkötvényeinél (a Templeton ezekben van inkább benne) alig volt árfolyamesés, az eurókötvényeknél inkább remegtek a kezek. Ha ez a befektető továbbra is hisz a magyar befektetéseiben, az jó jel lehet a többieknek is és segíthet stabilizálni a piacot.
Feltörekvő kötvénypiaci boom
Az aktuális európai optimizmus ellenére, talán a leglényegesebb kötvénypiaci trend az, hogy a komoly európai államkötvények hozamai elszállnak és a befektetők sokkal inkább a feltörekvő államok kötvényeit preferálják. Mi lehet ennek a magyarázata? Alapvetően a fejlődő piacok gyorsabb növekedése, a kedvezőbb mérlegek, amelyeken kevésbé ejtett sebet az adósságválság, illetve az, hogy a nagy kötvénykibocsátók a pénzügyi stimulusaikkal hígítják a devizájukat. Természetesen jogos az érv, hogy mi magyarok hogyan profitálhatunk egy ilyen trendből, ha egyszer sem a növekedésünk nem lesz acélos, sem az adósságválságtól nem vagyunk mentesek. Egyrészt a fejlődő piacok bizonyos együttkezeléséből is nyerhetünk, ha több pénz megy a fejlődő piaci kötvényalapokba, annak egy bizonyos százaléka azért biztosan itt csapódik le. Másrészt a vonzó kamataink miatt azért igenis a jobb kötvénypiacok közé tartozunk, ha a forint árfolyamán nincsen erős negatív nyomás, akkor ezt az angolszász befektetők kifejezetten értékelik is.
Részvénypiaci alulértékeltség
Magyarországon most olcsók az eszközök. Ehhez mindig hozzá lehet tenni, hogy a növekedési kilátások is gyengébbek, hogy szabályozói bizonytalanság van, hogy itt bármi megtörténhet. Igen, igen, igen, de még így is alulárazottak a részvények. A KPMG összehasonlító adatai alapján például a regionális bankrészvények közül az OTP 0,59-es P/B (ár/saját tőke) rátán forog, az FHB 0,56-os értéken. A cseh és a lengyel parketten forgó nagy bankrészvények (Komercni Banka, Bank PKO, Bank Pekao, BRE Bank, BZ WBK) esetében ez az érték 1,3-2,3 közötti. A négyszeres értékeltség túlzónak tűnik, ebben azért még elég sok jövőbeli csapás is belefér.
IMF-védelem
Nem biztos, hogy eljutunk az IMF-fel a megállapodásig és a tárgyalások megkezdését sok disszonáns kormányzati kommunikációs elem is kísérte. Mégis, ez a külföldi befektetők szempontjából egy rettentő fontos garanciális lépés. Egyrészt deklarálja, hogy a magyar gazdaságpolitika adott esetben ehhez az eszközökhöz is nyúl, nem lesz saját korábbi kommunikációjának a foglya. Másrészt valóban védelem a kötvénypiaci befektetőknek, ha látják, hogy van olyan állami tartalék-megoldás, amely még biztosabbá teszi az állam finanszírozhatóságát.
Fotó: Reuters
Globális pénzpumpa
Az amerikai és az európai hatóságok még mindig pénz pumpálásával igyekeznek keresletet élénkíteni, a recesszió ellen küzdeni. A különböző likviditás-bővítő eszközök sikere természetesen kétséges, ahogyan már elég régóta azt találgatják az elemzők, hogy miképpen lehet majd visszaszívni a sok likviditást. Ám ameddig megy a pénznyomda, addig minden olyan piac, amely értelmezhető hozamot ígér, felértékelődhet. Bár nem ez a célja az amerikai intézkedéseknek, de ahogyan helyet keres magának a sok pénz, mi is nyerhetünk a folyamaton.
Stabil politikai erő
Sorra buknak meg az európai kormányok. Mindenkinek fájdalmas intézkedéseket kell hoznia, de egyes országokban visszafoghatja a megszorítások iránti elkötelezettséget, ha ott liheg egy politikus hátában az ellenzéke, amelyik mindig elmondhatja, hogy ő milyen bársonyosabb megoldásokat ismer a helyzet kezelésére. A magyar kormánynak az Országgyűlésben kétharmados támogatottsága van, tehát szavazatgyűjtő, választási szempontok nélkül is stabilan mehet az általa kijelölt úton. Ez kedvező esetben azt eredményezheti, hogy egy akár fájdalmas, de szükségszerű intézkedés-sorozat is végigvihető. Magyarországon ráadásul van is egy ilyen terv, már csak meg kéne valósítani.
