A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. indul a negyedik mobiltelefon-szolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton − írta meg a szerdai Napi Gazdaság.
A jelenlegi piaci környezetben racionális döntést hozna az állam, ha saját magát vonná be a piaci szereplők közé – mondja Túri Ferenc a Capitol Consulting Group ügyvezetője. Több legyet ütne egy csapásra, elsőként, teljesítené az EU-nak tett saját vállalásait. Ez a digitális megújulás cselekvési tervben fogalmazódott meg és 2013-ra, az ország területre vetítve 100 százalékos szélessávú internet lefedettséget ígér, 2Mbps sávszélességgel. Továbbá vállalaltuk azt is 2020-ig feltornázzuk a sebességét 30 Megabit per szekundumra.
Jöhet a 06 50 …
Az állami modellben a szereplők helye is jól kirajzolható. A Posta a kiskereskedelmi részért felelhetne, az MVM-nek jelenleg is saját gerinchálózati infrastruktúrája van, amely kiszolgálhatja a megszerzett frekvenciát is, míg az MFB nyilván a finanszírozásban kapna helyet. Pénzre ugyanis szükség van, szakemberek szerint a cégnek a következő öt évben 80−115 milliárd forintnyi befektetést kellene végrehajtania, még úgy is, hogy nem kell teljesen nulláról kezdenie. (Egy teljesen új piaci szereplőnek becslések szerint további 100 milliárdot kellene beruháznia.) Hogy az új szereplő még könnyebben juthasson a piacra, arról a kiírás is gondoskodik, ugyanis az első körben eleve csak olyan szereplő pályázhat, amely jelenleg nincs a hazai piacon. Csak egy esetleges eredménytelen első kört követően szállhatnak be ők is.
Klikk a képre az adatok megjelenítéséhez! (forrás: CCG Kft.)
A Napi szerint a konzorcium azzal számol, hogy főként adatátviteli szolgáltatásban lehet keresnivalója az új cégnek. Az FN24-nek nyilatkozó szakember is ezt igazolja, szerinte most az új generációs szélessávú internet piacának felosztásáról szól elsősorban a frekvenciatender. Ezekre a szolgáltatásokra most állnak rá igazán a hazai szereplők is. A T-csoport, a Telenor és a Vodafone is idén kezdett el komolyan korszerűsíteni, fejleszteni. Ebben a szegmensben lenne keresnivalója az állami szereplőnek is. Ezen a területen még két számjegyű a növekedés lehetősége, ugyanis a fejlett piacokkal szemben 40 százalékos lemaradásban vagyunk – mondja. Egy OECD-felmérés pedig ezt tűnik igazolni, idén júniusi adatokkal.
A hab a tortán azonban, és ezt emeli ki főleg Túri Ferenc, hogy a negyedik – jelen esetben állami – szereplő helyet biztosíthat a virtuális mobilszolgáltatóknak is. Ezt a szerepkört, a jelenlegi piaci szereplők közül eddig egyik sem vállalta fel. Bár, ami késik, nem múlik, engedve a piaci nyomásnak, a Vodafone és a Tesco jövőre elindítja ilyen jellegű közös vállalatát.
A virtuális mobilszolgáltatók nem tartanak fenn saját hálózatot, hanem a mobiltársaságoktól vásárolnak szolgáltatási csomagokat, amelyet aztán saját néven értékesítenek. Jellemzően egyszerű szolgáltatásokkal és közérthető díjazással kínálnak tarifacsomagokat.
Ugyanakkor egy új szereplő sem töri le feltétlen az árakat. Sőt a szerplők száma gyakorlatilag nem befolyásolja az árakat – mutatta ki az CCG Capitol Counsulting fent hivatkozott idei elemzése. Az állami szerepvállalás mellett sem érdek, hogy az általa koncesszióba adott frekvenciákon működő meglévő piaci szereplők csődbe menjenek.
