Az MNB monetáris tanácsa egyhangú döntéssel emelte mai ülésén 6 százalékról 6,5 százalékra a jegybanki alapkamatot, s világossá tette a testület azt is, ha „az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor”.
A jegybank jövőképe mind az inflációs, mind a növekedési, mind a foglalkoztatási kérdéseket illetően romlott – jelezte Simor András, elnök a döntést követő mai sajtótájékoztatón. Az inflációs nyomás erősödését eredményezheti a forint árfolyamának alakulása, ha tartós tényezőként jelentkezik. A növekedést illetően a globális folyamatok, a lakossági fogyasztás alakulása, a minimálbér emelés, a hitelezési aktivitás elégtelen volta és a költségvetési kiigazítási lépések egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják. A foglalkoztatás érdemi növekedésére pedig a jegybank szakemberei nem számítanak.
Magyarán a kilátások egyelőre nem túl kedvezőek. A piaci szereplők a vártnak megfelelő döntést alapvetően kedvezően értékelték, ám egyelőre sok a bizonytalanság.
Kompromisszumos megoldás
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője – aki a keddi kamatdöntő ülés előtt óvatosabb, negyed százalékpontos emelést sem tartott kizártnak – a monetáris tanácsi bejelentés után adott kommentárjában közölte: szerinte az MNB monetáris testületét “egyértelműen” a forintra nehezedő nyomás aggasztja, és ezért tartotta szükségesnek, hogy a piacoknak szánt erőteljes jelzéssel demonstrálja cselekvési készségét.
Az RBS vezető londoni elemzője szerint a fél százalékpontos emelés valószínűleg kompromisszumos megoldásnak tekinthető, legalábbis a 2008 őszén végrehajtott agresszív – 3 százalékpontos – forintvédelmi célú emeléssel összevetve. Timothy Ash szerint a keddi MNB-kamatemelés jó eséllyel a monetáris testület “galambjai” szerint is alkalmas arra, hogy “időt nyerjen” a kormány számára a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokhoz.
A jövő év második felében más csökkentés jöhet
A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzőinek keddi előrejelzése szerint ugyanakkor az IMF-megállapodás csökkenteni fogja a további leminősítések kockázatát, és ez elősegítheti a forint visszaerősödését.
A ház ennek alapján azt jósolja, hogy az MNB 2012 közepétől ismét kamatcsökkentésbe kezd. A BNP Paribas távlati előrejelzése az, hogy a jövő év első negyedében az MNB-alapkamat 6,75 százalékon tetőzik, a második negyedévben 6,50 százalékra süllyed vissza, és 2012 végén 6,25 százalék lesz.
A cég elemzői kedden azt jósolták, hogy a magyar jegybanki alapkamat 2013-ban 5,75 százalékra süllyed tovább.
Óvatos szigorítás
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője kifejtette, hogy a Moody’s Magyarországot leminősítő döntése után erősödtek a kamatemelési várakozások és a piac beárazta a monetáris szigorítást.
Az elemző szerint kétséges volt, hogy az új összetételű monetáris tanács, amelyben a tartást preferáló tagok vannak többségben végül elszánja-e magát a szigorításra. Voltak ennél erőteljesebb, 100-200 bázispontos emelésre vonatkozó jóslatok is, ennek azonban Árokszállási Zoltán szerint kicsi volt az esélye. Az óvatos szigorítást erősítette a monetáris tanács legutóbbi, nem kamatdöntő ülése után kiadott közlemény, amelyben a testület jelezte, ha szükséges fokozatosan változtat a kamaton. Az elemző az év végéig még egy, 50 bázispontos kamatemelést vár, de hangsúlyozta, hogy a lépés nagyban függ a kormányzati politika irányától és az eurózóna válságának megoldására tett lépésektől is.
Visszafogott kommunikáció
Az Equilor elemzésében megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntésével a január óta tartó trend véget ért. Emlékeztet arra, hogy a grémium összetétele még más volt januárban, mivel négy tag mandátuma járt le idén év elején. Az azóta eltelt időszak arra mutatott rá, hogy az új tagok továbbra is rendkívül óvatosak a kommunikációval és monetáris politikával. Az utóbbi hónapokban kamatemelési szándékot lényegében csak a “régi” tagok részéről lehetett látni. Az Equilor úgy véli: a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, mivel az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek egyelőre nincs.
Forint: Merre van előre?
Érdekes pályán mozgott egyébként ma a forint, megfelelőképp mutatva a piaci szereplők bizonytalanságát. A hazai deviza délelőtt nem túl lendületesen, de folyamatosan gyengült, az euró árfolyama délhez közeledve 310,7 forintig emelkedett, majd a döntés publikálása előtti közel 2 órában az erősödés volt a jellemző trend, aminek köszönhetően 308,5 forintig araszolt a jegyzés. Két órakor – amikor a vártnak megfelelő emelés mértékéről a hír napvilágot látott – először nem tudta eldönteni a piac, hogy merre is induljon (308 forinton is volt kötés) majd nagyobb megállókkal, de végül inkább mégis a gyengülés vette át a szerepet, a 310 forintos sáv azonban a jegyzést megállította és ezt követően 309,5-310 forint között folyt a kereskedés.
