Már “nem elhanyagolható” annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy “egy vagy több” tagország elhagyja a valutauniót – áll a Moody’s hétfői helyzetértékelésében.
A nemzetközi hitelminősítő szerint jóllehet a cég központi forgatókönyve változatlanul az, hogy az euróövezetet további széleskörű nem fizetővé válás nélkül fenn lehet tartani, azonban ez a “pozitív” forgatókönyv is “rendkívül negatív” adósosztályzati kihatásokkal jár a köztes időszakban. A Moody’s szerint fennáll az a veszély, hogy csak újabb sokkok sorozatának eredményeként jön létre a kellő politikai lendület egy olyan terv életbe léptetésére, amely hatékony megoldást kínál euróövezeti adósságválságra. Eközben azonban még több tagország elveszítheti hosszabb időre hozzáférését a piaci finanszírozáshoz, és így támogatási programokra szorulhat.
“Nagyon valószínű”, hogy ebben az esetben az érintett országok adósosztályzata átkerül a befektetési ajánlású kategóriából a spekulatív sávba – áll a Moody’s hétfői londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint az euróövezet “útkereszteződéshez” közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a még nagyobb mértékű “szétforgácsolódás” felé.
Az euróövezet szétesést más nagy londoni házak már jó ideje nem kis eséllyel jósolják.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – decemberre szóló globális előrejelzésében közölte, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi forgatókönyve, azonban továbbra is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet “részleges összeomlásának” esélyét.
Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság “gyorsan közeledik a végkifejlet felé”, és már nincs messze “az átbillenési ponttól”.
Egy másik nagy gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás. Ha az euróövezet felbomlana, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények “sokkal intenzívebben” érződnének, ám hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mint akkor, ha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.
